Magyarország és az EU-tagság: Megosztó kérdés
Az Orbán-kormány hosszú évek óta folytatja intenzív támadó kampányát az Európai Unió ellen. A kormányzati kommunikáció a brüsszeli vezetést és az Európai Bizottságot rendszeresen bírálja, miközben a közmédia ezt felerősíti. Ennek ellenére úgy tűnik, a magyar társadalom véleménye alaposan különbözik a kormány állításaitól.
Társadalmi támogatottság az EU mellett
Egy friss, Republikon Intézet által végzett felmérés szerint a magyar állampolgárok többsége továbbra is az Európai Unióban maradás mellett áll. Négy éve 76 százalék támogatta az EU-tagságot, 2025 elején pedig ez az arány 79 százalékra nőtt. Mindössze 16 százalék voksolna a kilépésre, amely bár emelkedett az elmúlt évekhez képest, ennek hatása továbbra is korlátozott maradt. A Fidesz választói körében azonban figyelemre méltó változások tapasztalhatók.
A Fidesz választói és az EU-ellenes növekedés
A felmérés szerint a Fidesz szavazóinak körében az EU-ellenes vélemények megkétszereződtek: jelenleg 31 százalékuk támogatná Magyarország kilépését. Ennek ellenére azonban a Fidesz-bázis többsége, 69 százaléka továbbra is az EU-t pártfogolja, amely egyértelmű kontrasztot mutat a hivatalos kormányzati kommunikációhoz képest.
Társadalmi csoportok eltérő megítélése
Az EU-tagság támogatottsága különböző társadalmi rétegekben is vizsgálva lett. Az idősebb, alacsony iskolai végzettségű, vidéki lakosok, akik hagyományosan Fidesz-szimpatizánsok, az EU-kritikus véleményt részesítik előnyben. Ezzel szemben a fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű, városi lakosok – akik tipikusan az ellenzéki táborhoz tartoznak – határozottan EU-pártiak. Még így is, nincs olyan társadalmi csoport, ahol az EU-tagság támogatottsága 74 százalék alá esett volna.
Szélsőségek és regionális különbségek
A radikális jobboldali Mi Hazánk mozgalom mutatja a legnagyobb euroszkeptikus arányt, de szavazóik szűk többsége (51%) még mindig az EU-ban maradna. Ezzel szemben a Tisza Párt, amely egy kisebb ellenzéki politikai alakulat, 97 százalékban támogatja az uniós tagságot. A többi ellenzéki párt követői között is magas, 91 százalék a tagság melletti kiállás, míg a bizonytalan szavazók 89 százaléka szintén nem lépne ki az EU-ból.
A forint és az euró dilemmája
A felmérés rávilágít arra is, hogy a magyar társadalomban többségi elvárás lenne a forint felváltása euróval. Ez ismét szembemegy a kormányzati politikával, amely határozottan ellenzi az euró bevezetését. Az euró kérdése tovább mélyíti az ellentmondást a kormány döntéshozatala és a társadalmi elvárások között.
Összességében a kutatás megmutatja, hogy az Európai Unió iránti elkötelezettség Magyarországon stabil maradt, és a kormány erőteljes euroszkepticizmusa nem találkozik univerzális támogatással a társadalom egyetlen szegmensében sem.
