Zaragoza lehet a Budapest Airport következő úti célja

A spanyolországi Zaragoza hamarosan felkerülhet a Budapest Airport európai útvonaltérképére, miután Aragónia regionális kormánya és Zaragoza városi önkormányzata közös pályázatot hirdetett meg 31 lehetséges légi útvonalra.

A tervezet összesen 15 országgal teremthet új nemzetközi kapcsolatot, miközben a meglévő járatokat is erősítheti. A pályázatban szereplő 29 város közül hét belföldi úti cél. A nemzetközi útvonalak között szerepel Budapest, Prága, Pozsony, Varsó és Krakkó is.

Amennyiben a budapesti járat megvalósul, Zaragoza új spanyol úti célként jelenhet meg a magyar fővárosból induló utasok számára. A pályázatról közzétett információk szerint Zaragoza jelenleg jelentős, de kihasználatlan spanyol potenciális úti cél a Budapest Airport európai hálózatában.

Történelmi spanyol város Madrid és Barcelona között

Zaragoza Aragónia fővárosa és Spanyolország ötödik legnagyobb városa. Az Ebro folyó partján fekszik, történelme több mint 2000 évre nyúlik vissza, amelyre római, mór, zsidó és keresztény hatások egyaránt nyomot hagytak.

A város egyik legismertebb nevezetessége a hatalmas barokk stílusú Miasszonyunk a Pillér Bazilikája. További jelentős látnivalók közé tartozik a La Seo székesegyház, amely az UNESCO világörökségi listáján szereplő aragóniai mudéjar építészethez kapcsolódik, valamint az Aljafería palota, amely egykor mór palota volt.

A város Madrid és Barcelona közötti elhelyezkedése fontos közlekedési és gazdasági központtá teszi. Ugyanakkor Zaragoza kevésbé ismert a nemzetközi turisták körében, mint Spanyolország legismertebb nagyvárosai.

A magyar utazók számára a város Spanyolország egy másik arcát kínálhatja: történelmi belvárosát, folyóparti fekvését, római maradványait és az El Tubo negyedet, amely számos tapas bárjáról ismert.

A javasolt útvonal egy szélesebb pályázati folyamat része, ami azt jelenti, hogy a Budapest–Zaragoza járat még nem megerősített. A magyar főváros tervekbe való bekerülése azonban utat nyithat egy új közvetlen összeköttetés előtt Budapest és Spanyolország egyik jelentős belső városa között.

Magyarország felbontja a 73 milliárd eurós autópálya-szerződést, büntetőfeljelentéseket tesz

A magyar kormány bejelentette, hogy fel kívánja mondani az ország 35 éves autópálya-koncesszióját, büntetőfeljelentéseket tesz, és az autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését vissza kívánja adni az államnak. A kormány álláspontja szerint a szerződés jogilag aggályos, és túlzott pénzügyi kockázatokat ró az adófizetőkre.

Magyar Péter miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy a kormány lépéseket tesz az MKIF által birtokolt autópálya-koncessziós szerződés felbontására. Az MKIF olyan üzletemberekhez köthető, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László. A 2022-ben aláírt megállapodás Magyarország autópálya-hálózatának jelentős részének üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére terjed ki 2057-ig. Az MKIF eredetileg 1 237 kilométernyi meglévő gyorsforgalmi utat vett át, a koncesszió keretében a hálózat végül várhatóan mintegy 1 670 kilométerre bővül.

Magyar Péter közölte, hogy a kormány minden rendelkezésre álló törvényes eszközt felhasznál a megállapodás megszüntetésére, és büntetőfeljelentéseket is tenni fog. A szerződést úgy jellemezte, hogy annak 35 éves futamideje alatt több mint 23 000 milliárd forintot érint.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy a kormány becslése szerint a megállapodás fenntartása névértéken 23 196 milliárd forint kifizetést eredményezhet a teljes időszak alatt. Hozzátette, hogy az MKIF-nek már 870 milliárd forintot fizettek ki, és a jelenlegi megállapodás értelmében 2030-ig további 1 986 milliárd forint esedékes.

A kormány túlzott költségeket és jogi problémákat emleget

Vitézy Dávid azzal érvelt, hogy a megállapodás nem valódi koncesszió, mivel a kormány értékelése szerint végső soron az állam vállalta magára a pénzügyi kockázatok többségét, míg az MKIF megtartotta a lehetséges előnyöket. A miniszter azt állította, hogy az állam 53 százalékkal olcsóbban tudná üzemeltetni és karbantartani az autópályákat, mint az MKIF, és a jelentős karbantartási munkákat 61 százalékkal alacsonyabb költséggel tudná elvégezni. Ezek az adatok Vitézy szerint az MKIF árainak és az állami tulajdonú Magyar Közút által készített becslések összehasonlításán alapulnak.

A kormány a szerződés későbbi módosításait is kifogásolja. Vitézy elmondta, hogy a 2023-ban eszközölt változtatások 50 százalékkal növelték a pénzügyi ellentételezést, és további költségek – többek között magasabb építési és finanszírozási költségek – ellentételezését vezették be. A kormány és a Reuters szerint az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított a koncesszióval kapcsolatban.

Az állam visszaveheti az autópálya-üzemeltetést

A koncesszió felbontása esetén várhatóan a Magyar Közút veszi vissza az érintett autópálya-hálózat üzemeltetésének és karbantartásának felelősségét. Vitézy Dávid azonban hangsúlyozta, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Az MKIF jelenleg autópálya-mérnökségi bázisokat, berendezéseket és járműveket ellenőriz, míg a korábban a Magyar Közútnál dolgozó több mint 900 munkavállaló a megállapodás kezdetekor a koncessziós üzemeltetőhöz került.

Az MKIF azt állítja, hogy ezeket az eszközöket az államtól vásárolta meg, és hogy a koncessziót uniós nyílt közbeszerzési eljárás keretében ítélték oda. A kormány azt szeretné, hogy az átállás még az év végéig megkezdődjön, de Vitézy figyelmeztetett, hogy ehhez az MKIF együttműködésére lesz szükség. Ha a két fél nem tud megállapodásra jutni, a viták végül nemzetközi választottbíróság elé kerülhetnek, és évekig elhúzódhatnak. A kormány azt is ígérte, hogy az átállás során a folyamatban lévő autópálya-projektek – köztük az M1-esen folyó munkálatok – nem maradnak befejezetlenül.

Kapitány: Magyarország jövő októberig függetlenítheti gázellátását az orosz forrásoktól

A gazdasági és energiaügyi miniszter szerint Magyarország képes lehet arra, hogy az Európai Unió által kitűzött határidővel összhangban, jövő októberig lezárja az orosz gáztól való függését. Kapitány István erről a Telexnek adott interjújában beszélt.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország felkészült a következő télre, a gáztárolók szintje megfelelő, és fizikai ellátási problémák nem merülnek fel. Álláspontja szerint az orosz gáz elsősorban azért volt meghatározó, mert történelmileg ez bizonyult a leggazdaságosabb lehetőségnek, nem pedig azért, mert alternatív források nem elérhetők.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt hónapokban mennyivel csökkent az orosz gáztól való függés, a miniszter nem adott konkrét választ. Azt azonban kijelentette, hogy ha a jelenlegi tendenciák a várakozásoknak megfelelően folytatódnak, az uniós célhatáridőig a többi forrásból származó ellátás elegendő lesz az ország szükségleteinek fedezésére.

Kapitány hozzátette, hogy Horvátországgal tárgyalásokat folytatnak az Adria-kőolajvezeték fokozottabb használatáról, azzal a céllal, hogy azt teljes kapacitással üzemeltessék.

A Paksi II. felülvizsgálata és a tárolási kapacitások bővítése

A kormány várhatóan az év végéig fejezi be a Paksi II. atomerőmű-projekt felülvizsgálatát. Ezt követően döntenek arról, hogy a további reaktorokra szükség van-e még a magyar energiarendszerben. Ezzel párhuzamosan vizsgálják, hogy a meglévő Paksi I. reaktorok üzemideje 2032 után további 20 évvel meghosszabbítható-e.

A miniszter hangsúlyozta az energiatárolás jelentős bővítésének szükségességét is. Magyarország napenergia-kapacitása már meghaladta a 8000 megawattot, a tárolás azonban nem nőtt ilyen ütemben. Érvelése szerint a további tárolókapacitás a nap- és szélenergiával együtt csökkentené az ország energiaimporttól való kitettségét.

Kapitány a nyári alacsony Duna-vízállásra is felhívta a figyelmet, mint annak bizonyítékára, hogy alaposabban fel kell készülni az éghajlatváltozás hatásaira.

Havi 10 milliárd forintba kerülhet a dízel támogatás

A kormány havi 5000 forintos dízel-támogatást tervez nyújtani a gépjárművezetők egy szűkebb, célzottabb csoportjának. Kapitány szerint mintegy 900 ezer és 1 millió közötti vezető lehet jogosult, és az intézkedés a költségvetésnek körülbelül havi 10 milliárd forintjába, összesen mintegy 40 milliárd forintjába kerülne.

Ezt szembeállította a korábbi, mindenkire kiterjedő üzemanyagár-stop rendszerrel, amely elmondása szerint havonta mintegy 50 milliárd forintba került.

A gazdaság terén Kapitány azt mondta, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kis- és középvállalkozások termelékenységének javítására, valamint arra, hogy közülük minél többet integráljanak a magyar beszállítói láncokba. Arról is beszélt, hogy a tervezett vagyonadó várhatóan őt személyesen is érinti majd, és ezt a tehetősebb társadalmi réteg hozzájárulásának egy formájaként írta le.