Új magyarországi tartózkodási engedély-szabályozás a nem EU-s állampolgárok számára
2024. január 1-jétől a magyar kormány drasztikus változtatásokat vezetett be a tartózkodási engedélyek szabályozásában, amelyek jelentősen érintik a harmadik országbeli állampolgárokat. Az egyik legnagyobb módosítás a „Egyéb célú tartózkodási engedély” megszüntetése volt, amely eddig lehetőséget biztosított arra, hogy nem EU-s állampolgárok (például nyugdíjasok) konkrét foglalkoztatási, tanulmányi vagy befektetési cél nélkül éljenek Magyarországon.
Mi indokolta a változtatásokat?
A új jogszabály átszabta a tartózkodási engedélyek rendszerét, 24 különálló kategóriára osztva azokat, megszüntetve a korábbi, rugalmas lehetőségeket. A törvénymódosítást az alábbi főbb okok indokolták:
– Szigorúbb bevándorlási ellenőrzések: A kormány célja, hogy az engedélyezett tartózkodást szigorúan gazdasági vagy nemzeti érdekekhez kösse, előnyben részesítve a képzett munkavállalókat, befektetőket és diákokat a hosszú távú általános tartózkodással szemben.
– A képzett munkaerő előtérbe helyezése: Az alacsony képzettséget igénylő munkákra vonatkozó engedélyek, például az „ideiglenes vendégmunkás” engedélyek korlátozásokat tartalmaznak, például nincs lehetőség állandó lakhelyre vagy család egyesítésére.
– Kiskapuk megszüntetése: Az „egyéb célú” engedély túl rugalmasnak bizonyult, lehetőséget adva egyértelmű gazdasági hozzájárulás nélküli tartózkodásra.
Nyugdíjasok és hosszú távú lakosok helyzete
A „Egyéb célú tartózkodási engedély” megszüntetése komoly problémákat okozott azoknak a nyugdíjasoknak és hosszú távú lakosoknak, akik korábban erre a kategóriára támaszkodtak. Mivel nincs közvetlen helyettesítő opció, sokan maradnak jogszerű tartózkodási lehetőség nélkül Magyarországon. Azok, akik nem felelnek meg az új kategóriák – például a vendégbefektetői engedély, a magyar igazolvány vagy EU Kék Kártya – követelményeinek, kénytelenek elhagyni az országot, ami évtizedek alatt kialakított életük felborulását okozhatja.
Tovább súlyosbítja a helyzetet az új állandó tartózkodási feltételrendszer, amely 2025-től lép életbe, és kötelezővé teszi a magyar kultúrából és történelemből tett vizsgát, kizárólag magyar nyelven. Ez a követelmény a nyelvet nem beszélő nyugdíjasok számára leküzdhetetlen akadályt jelent, így sokan kénytelenek lesznek az országot a schengeni vízumszabályok szerint elhagyni, ami 90 napos tartózkodást tesz lehetővé 180 naponként. Ez a helyzet állandó költözködési kényszert idézhet elő, veszélyeztetve otthonaikat, gazdasági kötődéseiket és stabilitásukat Magyarországon.
Lehetséges megoldások
– Vendégbefektetői Engedély: Ehhez 250 000 euró befektetése szükséges magyarországi ingatlanalapokban.
– EU hosszú távú tartózkodási engedély: Ez az opció öt év legális tartózkodás után érhető el egy másik EU-s országban.
– Jogorvoslat: Egyesek szerint a módosított szabályozás sérti az EU diszkriminációmentességi elveit, bár az érvényesítésük bizonytalan.
A politika következményei
A hirtelen bevezetett, átmeneti szabályozás nélküli jogszabályváltozás különösen a gazdasághoz hozzájáruló nyugdíjasokat érinti, akik a megélhetésük jelentős részét az országban költik el ingatlanvásárlásokkal és adófizetéssel. Sokan úgy érzik, hogy célzott diszkriminációval néznek szembe, ami aláássa Magyarország befektetési és látogatási hírnevét.
Forrás: dailynewshungary.com/changes-hungary-residence-permit-non-eu/