Heves vita a magyar jogállamiságról az Európai Parlamentben
2025. április 2-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén feszült légkörben zajlott a Magyarországról szóló vita. Az esemény központjában a budapesti Pride felvonulás tiltása és a jogállamisághoz fűződő kérdések álltak, melyek ismét rávilágítottak az EU és Magyarország kormánya közötti mély megosztottságra.
A vita főbb témái
A vita a magyar kormány által nemrég hozott törvénnyel kezdődött, amely betiltotta a Pride felvonulásokat. A kormány ezt a sok vitát kiváltó 2021-es „gyermekvédelmi” törvényre hivatkozva indokolta. Kritikusok szerint azonban a lépés súlyosan sérti az EU alapvető értékeit, köztük az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadságot.
Tovább fokozta a feszültséget egy javaslat, amely szerint magyar EP-képviselőktől elvehetnék mandátumukat, ha vagyonnyilatkozataik hiányosnak bizonyulnak.
Elhangzott kritikák és ellentétes vélemények
Az Európai Tanács lengyel elnökségét képviselő Adam Szlapka hangsúlyozta, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok az európai értékek középpontjában állnak. Kiemelte, hogy Magyarország helyzetét kétszer is értékelni fogják Lengyelország elnöksége alatt, az egyik ezek közül az uniós Alapító szerződés 7. cikkelye alapján.
Michael McGrath, az EU demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa szintén élesen bírálta Magyarországot, azt állítva, hogy a „gyermekvédelmi” törvényt ürügyként használják a békés gyülekezések korlátozására. Szerinte ez az intézkedés az EU normáival teljes mértékben összeegyeztethetetlen.
Parlamenti képviselők megosztott álláspontjai
Sok EP-képviselő, például a Zöldek részéről Tineke Strik, élesen bírálta Orbán Viktor kormányát. Strik Magyarországot „autoriter rendőrállamnak” nevezte, amely technológiailag igyekszik elfojtani az ellenállást. Csaba Molnár szocialista képviselő „aljas homofóbiának” nevezte a Pride tilalmát, míg a görög Konstantinos Arvanitis az EU-források Magyarországtól való megvonását követelte a demokratikus normák megsértése miatt.
Ezzel szemben magyar kormánypárti képviselők, például Deutsch Tamás, visszautasították a kritikákat, politikai színjátéknak nevezve az egész vitát. Deutsch szerint a magyar intézkedések a gyerekek védelmét és a nemzeti szuverenitást szolgálják, amelyek mögött a magyar állampolgárok többségének támogatása áll. Hasonlóan vélekedett Jacek Ozdoba, a lengyel PiS párt képviselője, aki azt állította, hogy Magyarország tiszteletben tartja a szülők jogát, hogy gyermekeiket saját értékrendjük szerint nevelhessék.
Követelések és szolidaritási cselekvési ajánlatok
Több liberális és baloldali EP-képviselő is szigorúbb intézkedéseket sürgetett Magyarországgal szemben. Fabienne Keller, a Renew Europe frakció tagja, például azt javasolta, hogy az EP-képviselők az eltiltott budapesti Pride felvonulás helyszínén mutassanak szolidaritást.
Noha a magyar kormány lépéseit a szuverenitás és a hagyományos értékek védelmének tekinti, az EP-képviselők többsége az uniós alapelvek megsértésének tartja azokat.
Forrás: dailynewshungary.com/debate-in-ep-on-hungary/
