Miért nem tartóztatják le Netanjahut vagy Putyint Magyarországon?
Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu látogatása Budapestre nem fog fennakadást okozni, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 novemberében elfogatóparancsot adott ki ellene. Az ICC háborús bűnökkel és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolja, különösen Gázával kapcsolatban. Az állítólagos bűntettek között szerepel a polgári célpontok elleni támadások, valamint az éhínség, mint hadviselési eszköz alkalmazása.
Bár Magyarország az ICC tagja, a bíróság statútumát még soha nem építették be a hazai jogba. Emiatt az ország jogilag nem köteles végrehajtani az elfogatóparancsot. Az ügy azért is különösen bonyolult, mert Izrael nem ismeri el az ICC joghatóságát, és politikailag motiváltnak tekinti a vádakat. Ez a jogi bizonytalanság lehetőséget ad arra, hogy Magyarország fogadja Netanjahut anélkül, hogy letartóztatástól kellene tartania.
A Nemzetközi Büntetőbíróság és annak hatásköre
A Nemzetközi Büntetőbíróságot a Római Statútum alapján hozták létre 1998-ban, amely 2002-ben lépett hatályba. Feladata a háborús bűnök, az emberiség elleni bűncselekmények és az agresszió elleni fellépés, különösen abban az esetben, ha az adott ország nem tesz lépéseket ezek ügyében. A világ számos nagyhatalma, mint például az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael, nem ratifikálta a Statútumot, elutasítva a bíróság fennhatóságát.
Az EU tagországai közül 27-en részei az ICC-nek, ugyanakkor Magyarország példa arra, hogy hiányos hazai jogszabályi háttér akadályozhatja a bíróság határozatainak végrehajtását. A bíróság által definiált háborús bűncselekmények széles spektrumot ölelnek fel, ideértve a nemzetközi és belső fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos cselekményeket.
Politikai visszhangok és a magyar álláspont
Az ICC lépése Netanjahu ellen jelentős politikai felháborodást váltott ki. Míg például Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter abszurdnak nevezte az eljárást, Ausztria elismerte, hogy köteles lenne végrehajtani az elfogatóparancsot, ha Netanjahu meglátogatná az országot. Joe Biden, aki akkoriban az Egyesült Államok elnöke volt, szintén elítélte a döntést, igazságtalannak tartva az izraeli vezetés és a Hamasz összehasonlítását.
Magyarország kormánya azonban gyorsan elutasította az ICC lépését, politikai motivációt és a nemzetközi jog eszközeinek visszaélését látva benne. Sajtóértesülések szerint Orbán Viktor röviddel az elfogatóparancs kibocsátása után utasítást adott minisztereinek az ICC-ből való kilépés lehetőségeinek megvizsgálására. Ez a jogi és politikai háttér segíthet megérteni, hogy Magyarország miért nem folytat le semmilyen eljárást Putyin vagy Netanjahu ellen.
A magyar jogi keretrendszer és Putyin esete
A Római Statútumot sosem tették közzé hivatalosan magyar nyelven, és az nem része a magyar jogrendnek – emlékeztetett erre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is. 2023-ban világossá vált, hogy Magyarország az ICC szabályai helyett kizárólag hazai törvényeket vesz figyelembe. Ezért az orosz elnök, Vlagyimir Putyin sem lenne letartóztatható hazánkban egy ICC által kiadott elfogatóparancs alapján.
Forrás: dailynewshungary.com/netanyahu-nor-putin-arrested-in-hungary/
