Bronzkori leletek és történelmünk újragondolása
A Tiszafüred melletti 3,500 éves temető felfedezése kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatott arra, miként alakult az élet a késő bronzkor hajnalán. Az Eötvös Loránd Egyetem és a Bolognai Egyetem kutatói által vezetett kutatás célja a bronzkori temető vizsgálata volt, amely mind a középső, mind a késő bronzkorban aktív volt. Ez lehetőséget adott a tudósoknak, hogy összehasonlítsák az életmódokat ezen időszakok átkelése előtt és után.
Milyen változások történt az étrendben?
A kutatás során végzett izotópos elemzés rávilágított, hogy a középső bronzkor emberei változatos étrendet követtek, azonban nem mindenki élvezett egyenlő hozzáférést az élelmiszerhez. A szociális státusz markáns szerepet játszott abban, hogy ki juthatott több hús és állati fehérje fogyasztásához. Az elit tagjai valószínűleg jelentősen több húst és tejterméket fogyasztottak, mint az átlagemberek.
A későbbiek során ezek a különbségek csökkentek, mivel a Tumulus kultúrához tartozó közösségek egységesebb és egyszerűbb étrendet kezdtek követni. Az állati eredetű termékek egyre ritkábban kerültek az asztalra, az ételek unalmasabbá váltak, ami nemcsak az étrendre, hanem a társadalom szerkezetére is hatással volt.
Fogkő és az étrend nyomai
A csontok mellett a kutatók mikroszkópos maradványokat is elemeztek, melyek a fogkőben megmaradtak. Ezek a leletek arra utaltak, hogy az emberek őrölt gabonát, mint például köles lisztet fogyasztottak, és néhány esetben tejet is használtak. A kölessel kapcsolatos megállapítások különösen izgalmasak voltak, mivel Európában ez volt az első dokumentált eset, amikor a köles szándékosan termesztették és rendszeresen fogyasztották.
Biológiai sokféleség csökkenése
A csontvázak kémiai elemzése felfedte, honnan származtak az eltemetett egyének. A középső bronzkorban sokan a környéken kívülről érkeztek, mint például az Északi-Kárpátokból vagy a Felső-Tisza vidékéről, ami nyitottabb társadalmak kialakulásához vezetett. Később azonban a bevándorlók száma csökkent, és a helyi közösségek egyre zártabbá váltak.
A dombtetők elhagyása
A kutatók megfigyelték, hogy nemcsak az étrend és az eredet különbözött, hanem az emberek lakóhelyei is. A középső bronzkorban a települések gyakran dombtetőkre épültek, amelyek jól védett, központi falvak voltak, tükrözve a szoros közösségi életet. Később ezek a települések elhagyásra kerültek, helyüket egyszerűbb, szétszórt falvak foglalták el. Ez a közösségi struktúrák lazulását sugallta.
A Tiszafüred-Majoroshalom területén felfedezett temető a bronzkori emberek alkalmazkodását mutatja a változásokhoz: új ételeket kezdtek fogyasztani, megváltozott, hogyan éltek együtt, és fokozatosan elhagyták régi szokásaikat. A kutatás hangsúlyozza, hogy a történelem nem csupán háborúk és királyok története, hanem a mindennapi embereké is, akik, akárcsak mi, próbálták megtalálni a helyüket a világban.
Forrás: dailynewshungary.com/tiszafured-cemetery-bronze-age-lifestyle/
