A legnagyobb SME-program Magyarországon: A valóság riasztó képe
Magyarország nemrégiben bejelentett Sándor Demján Tőkeprogramját a „legnagyobb SME-programként” ünneplik. Azonban egy alaposabb vizsgálat során kiderül, hogy a valóság sokkal zavaróbb. A program mögött húzódó politikai propaganda alátámasztja azt a tényt, hogy a döntő többség már a pályázás előtt ki van zárva.
Évtizedes problémák sora
Legalább harminc éve a magyar KKV-k, azaz kis- és középvállalkozások, folyamatos tőkehiánnyal küzdenek. Az alultervezett és túlhelyezett cégek számos esetben képtelenek a fenntartható növekedésre, ami nemcsak a vállalatok, hanem az egész gazdaság számára is súlyos következményekkel jár. Egy ekkora tőkeprogram nemcsak hogy üdvözlendő lenne, hanem sürgető szükségletté vált.
A program részletei
A Sándor Demján Program keretében megvalósított kezdeményezés akár 100-200 millió forint tőke formájában kínál támogatást a cégek számára, mindezt rendkívül kedvező, mindössze 5%-os éves kamatlábbal. A pályázóknak nem kell fedezetet biztosítaniuk és a tőkeigény is 0%-os, ezáltal vonzóbb alternatívát kínál a piaci finanszírozásnál.
A támogatás különféle célokra felhasználható, mint például fejlesztés, felvásárlások, digitalizáció, megújuló energia, marketing, munkaerő-felvétel és akár menedzsment kivásárlások is. Az adminisztráció az MKIK, a Nemzeti Tőkealap és a Magyar Fejlesztési Bank köré szerveződik, és a kormány „történelmi” programként emlegeti az 100 milliárd forintos keretösszeget.
A csapda: Jelentkezési feltételek
Habár hivatalosan a célcsoport magyar mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, a pontos feltételek teljesen más valóságot tükröznek. A pályázóknak legalább két lezárt pénzügyi évvel kell rendelkezniük, minimum két alkalmazottat kell foglalkoztatniuk, továbbá a cég 50%-os magyar tulajdonú kell hogy legyen, és az éves bevételüknek el kell érnie a 300 millió forintot (750,000 eurót).
Ezek a feltételek meglehetősen szűken szabják meg azt a környezetet, ahonnan a támogatott vállalkozások származhatnának, ami a valóságot illetően borzalmasan alacsony részvételi arányhoz vezet. A 902,000 bejegyzett vállalkozásból a 99%-a KKV, de:
- 73% egyéni vállalkozók vagy csupán két alkalmazottal működik, automatikusan kizárva ezzel.
- A mikrovállalkozások többsége (2-9 fő) jóval az 750,000 eurós küszöb alatt teljesít.
A becslések alapján több mint 95%-a a KKV-knak kizárt a programból, míg a mikrovállalkozások 99%-a nem is pályázhat.
Számok nem hazudnak
2025 júliusa óta csupán 55 vállalat kapott támogatást, összesen 10.8 milliárd forint értékben. A program célja, hogy 500-600 céget elérjen, ami a KKV-k teljes népességét figyelembe véve mindössze 0.06-0.07%-os részvételi arányt jelent. Ha csak a kis- és középvállalkozásokra koncentrálunk, ez az arány sem haladja meg az 1.2-1.4%-ot. Egyszóval, a KKV-k 5%-a részesül támogatásban, míg a maradék hátrányos helyzetben marad.
Marketing vagy valóság?
Magyarország mikrovállalkozásai, mintegy 850,000 cég ágazatának 1.3 millió embernek ad munkát, marginális szereplőnek számítanak a szemünk előtt. Ezen vállalkozások elhanyagolása nem csupán gazdasági hiba, hanem megkérdőjelezhető kormányzás. Magyarország folyamatosan lemarad Közép- és Kelet-Európai versenytársai mögött, mivel nem támogatják a helyi innovátorokat, akik a munkahelyteremtés és a regionális fejlődés motorját jelentik.
A struktúra szorítása
A probléma nem csupán erre a programra korlátozódik. A magyar politikai tervezés rendszeresen hátrányos helyzetbe hozza a kisebb vállalkozásokat. A 2025-ös EU ÁFA-reform például lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy egyszerűsített szabályok alapján terjeszkedjenek. Miközben sok CEE ország nagylelkű hazai küszöböket állít fel, Magyarország az egyik legalacsonyabb küszöböt tartja fenn Európában: mindössze 45,000 eurót, összehasonlítva az EU 85,000 eurós benchmarkjával. Ennek következtében körülbelül 80% magyar mikrovállalkozás kizárva marad a támogatásokból.
Összefoglalás: Reform vagy visszalépés?
A Sándor Demján Tőkeprogram talán értékes tőkét biztosít néhány cég számára, de a magyar KKV-k zöme számára csupán egy újabb emlékeztető a kizárásról. Az igazi reformoknak a strukturális gyengeségek megoldására kell fókuszálniuk: magasabb küszöbök, egyszerűsített adózási rendszerek és hozzáférhető tőke a mikro-vállalkozások számára, amelyek a gazdaság valódi alapját képezik. Ahelyett, hogy a program valódi megoldást kínálna, csupán egy szűk elit pozícióit erősíti, miközben mindezt az egész számára nyújtott megoldásként hirdeti. A valóságban pedig alig több, mint a visszalépés üdvözlése látszik reform gyanánt.
Forrás: dailynewshungary.com/hungarys-biggest-ever-sme-program-95-of-businesses-shut-out/
