Britannia megemeli a letelepedési időt 20 évre – Mit szükséges tudni Budapest nemzetközi közösségének?
A brit kormány átfogó módosításokat jelentett be a menekültügyi rendszerében, bevezetve a távollét engedélyezését és a végleges letelepedéshez szükséges várakozási időt öt évről húsz évre emelni. Ezek a reformok részben a dán szigorúbb megközelítése alapján készültek, és évtizedek óta a legjelentősebb szigorítást jelentik az Egyesült Királyság migrációs szabályaiban.
A tervek szerint a jövőben a menekültek nem kapnak hosszú távú védelmet, hanem státuszuk átmeneti lesz, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak. A brit belügyminiszter, Shabana Mahmood jelezte, hogy ez jelenti a végét annak a rendszernek, ahol az öt év után történő letelepedés „gyakorlatilag automatikusnak” számított.
Mostantól a menekült státuszukat két és fél évente kell felülvizsgálniuk, és húsz év várakozás után kérhetik a végleges letelepedést. A brit jogvédő szervezetek hevesen bírálták ezt a lépést, azzal érvelve, hogy a hosszan tartó bizonytalanság nem tántorítja el azokat, akik háború vagy üldöztetés elől menekülnek.
A brit belügyminisztérium megerősítette, hogy eltávolítja a bizonyos menedékkérők részére kijelölt lakhatási és heti pénzügyi támogatás kötelező nyújtásának kötelezettségét. Ez a döntés azok ellen irányul, akik jogilag jogosultak a munkára, de nem dolgoznak, valamint azok a menedékkérők ellen, akik jogsértést követnek el.
Mindezek a változtatások a dán szigorú modell inspirációjára alapoznak, ahol a támogatási rendszerek feltételesek, és a lakhatást kétévente meg kell újítani. Lényegében az Egyesült Királyság célja, hogy elérje, sőt, egyes területeken túl is szárnyalja más országok, mint például Dánia normáit, ahol a menekült státusza átmeneti, a támogatások pedig feltételesek.
Politikai nyomás a reformok mögött
A Munkáspárt vezette kormány a növekvő politikai nyomásra reagálva, különösen a Franciaországból érkező kisméretű csónakos átkelések miatt szigorította meg migrációs álláspontját. A Reform UK, egy olyan párt, amelynek középpontjában a migráció áll, további lendületet adott a kormány irányváltásának.
A Reuters adatai szerint 2024 áprilisa és 2025 márciusa között az Egyesült Királyság 109,343 menedékkérői kérelmet kapott, ami 17%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és 6%-kal meghaladja a 2002-es csúcsot.
Mahmood további részleteket várhatóan a következő hetekben fog bejelenteni, beleértve azt is, hogy hogyan értelmezi az Egyesült Királyság az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkét, amely a családi élet védelmét szolgálja.
Jogosultság Budapest környezetében
Bár a reformokat Londonban jelentették be, ezek relevánsak lehetnek Budapest növekvő nemzetközi és expat közössége számára. Sokan a magyar fővárosban szakmai, akadémiai vagy családi kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Királysággal, és a szigorúbb letelepedési szabályok hatással lehetnek a jövőbeli hosszú távú munkavállalásra vagy családi egyesítésekre.
Közép-Európában dolgozó bevándorlási ügyvédek megjegyzik, hogy hasonló változások általában hosszabb és bonyolultabb utakat eredményeznek bárki számára, aki jogi tartózkodást keres az Egyesült Királyságban, függetlenül a nemzetiségétől.
Előrehaladó tendencia Európában a szigorúbb rendszerek irányába
A brit kormány bejelentette, hogy célja, hogy „tudatosan és egyes területeken felülmúlja” olyan országok normáit, mint Dánia, ahol a menekült státusza átmeneti és a támogatások feltételesek. A dán politikák az aszállyal kérdéses migrációk számát a 40 éves mélypontra csökkentették, de jogvédő szervezetek széles körű kritikáját is kiváltottak, mivel hosszú távú bizonytalanságot teremtettek a migránsok számára.
Ez a helyzet Budapest számára nem csupán helyi, hanem válságos nemzetközi ügy, amellyel nem lehet félvállról bánni.
Forrás: dailynewshungary.com/uk-intruduces-20-year-to-settlement/
