SKANDÁLIS: SZLOVÁKIA BÜNTETTÉ KÉRDŐJELEZNI A BENEŠ-RENDELETEKET, AZAZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI KOLLEKTÍV BÜNTETÉST A MAGYAROKRA
Peter Pellegrini, Szlovákia elnöke aláírta a nagyon vitatott módosítást az ország Büntető Törvénykönyvében, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a Beneš-ren-deletek nyilvános megkérdőjelezését. Ez a lépés heves kritikákat váltott ki a Magyarországon élő kisebbségek, ellenzéki pártok, valamint politikai vezetők részéről Szlovákiában és Magyarországon egyaránt.
A módo-sítást a szlovák parlament még az idén elfogadta, és Pellegrini kedden hagyta jóvá. Az eredetileg a kisebb lopások büntetési szankcióinak szigorítására vonatkozó javaslatot a parlamenti bizottsági viták során jelentősen kibővítették, új rendelkezéseket adva hozzá. A Telex szerint ezek közé tartozik a választási kampányokban bekövetkező külföldi beavatkozás állítólagos bűncselekményének kriminalizálása, a tanúvallomások korlátozása a „megtérült tanúk” által, valamint büntetést ró ki a jogi keretet megkérdőjelező vagy tagadó nyilvános kijelentésekre, amelyek nagy része a Beneš- rendeletekre vonatkozóan érthető.
A BENEŠ-RENDELETEK KÖZPONTI SZEREPE
A módosítás legvitatottabb része a Beneš- rendeletek megkérdőjelezését büntetendővé nyilvánító passzus. Ezeket a rendeleteket 1945-ben állította ki Edvard Beneš csehszlovák elnök, és jogi alapot adtak az ingatlanok elkobzására, valamint a második világháború utáni kollektív büntetések végrehajtására, amelyek a német és magyar etnikumokra vonatkoztak. Miközben a szlovák hatóságok gyakran állítják, hogy a rendeletek már nem érvényesek, bizonyos ingatlanelkobzási ügyekben – különösen mezőgazdasági földek és erdők esetében – még mindig hivatkoznak rájuk.
A új szabályok szerint a jogi keret nyilvános tagadása vagy megkérdőjelezése büntetőeljárást vonhat maga után, és a büntetések akár hat hónap börtönbüntetést is kilátásba helyezhetnek.
A kritikusok azzal érvelnek, hogy e rendelkezés lényegében elnyomja a történeti vitákat és aránytalanul terheli a Szlovákiában élő magyar kisebbséget, akik közül sokan a rendeletekkel kapcsolatos megoldatlan ingatlanvitákkal küzdenek.
A MAGYAR KISEBBSÉG REAKCIÓI
A szlovákiai magyar kisebbségi párt, a Magyar Szövetség, a módosítás egyik legkifejezettebb ellenzője. A párt többször is elítélte a törvényt, és nemrégiben „Az Ártatlanság Menete” elnevezésű tiltakozó felvonulást szervezett, hogy felhívja a figyelmet az általa tapasztalt igazságtalanságokra és diszkriminációra.
Pellegrini elnök döntése nyomán Krisztián Forró, a kisebbségi ügyek tanácsadója lemondott posztjáról. Forró, a Magyar Szövetség korábbi vezetője, már korábban kijelentette, hogy lemond, ha a módosítás törvénnyé válik. Megjegyezte, hogy számára a közszolgálat elfogadható, ha összhangban áll elveivel, beleértve a jogi bizonyosságot és a kölcsönös tiszteletet.
Pellegrini megvédte a módosítást, érvelve, hogy a kérdést egy ellenzéki párt újraélesztette, ami növelte a szlovák és magyar viszony feszültségeit. Hangsúlyozta, hogy a törvény nem befolyásolja az egyének jogait arra, hogy bíróság előtt védjék ingatlanjaikat, ugyanakkor a történelmi események kérdőre vonását, ami társadalmi feszültséget szít, el kell utasítani.
POLITIKAI HATÁSOK ITTHON ÉS A KÜLFÖLDÖN
A módosítást a szlovák liberális és progresszív ellenzéki pártok is bírálták, ám elsősorban más okokból. Olyan pártok, mint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Progresszív Szlovákia bejelentették, hogy alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérnek, főként a „megtérült tanúkat” érintő módosításokra összpontosítva, nem a Beneš- rendeletek rendelkezéseire.
Magyarországon a törvény ügyvédjei széles spektrumú politikai reakciókat váltottak ki. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy „tárgyalások folynak” a szlovák kormánnyal a törvény értelmének tisztázása érdekében, hozzátéve, hogy a további lépések attól függenek, milyen eredményre jutnak.
Péter Magyar, a Tisza Párt vezetője, egy közösségi média bejegyzésben a magyar kormányt vádolta az etnikai magyarok elhanyagolásával a határon túl. Állítása szerint Orbán, aki patriotizmusát hirdeti, nem védte meg a Szlovákiában élő magyar közösségeket, miután Magyar a Transzilvániában történtek hasonló nehézségeit említette.
A magyar kormányzó pártok körében az egyik leghevesebb reakciót Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke fejtette ki. Azt nyilatkozta, hogy Szlovákia megközelítése elfogadhatatlan, és kifejezte szolidaritását a Magyar Szövetséggel, hangsúlyozva, hogy a Beneš- rendeletek alapján végrehajtott elkobzások etnikai diszkriminációnak minősülnek, ami nem összeegyeztethető a 21. századi európai értékekkel.
EGY ÉRZÉKENY ÖRÖKSÉG
A Beneš- rendeletek Közép-Európa egyik legérzékenyebb történeti kérdését képezik, különösen Szlovákia és Magyarország viszonyában. Pellegrini elnök döntése a törvény aláírásakor biztosította, hogy a vita távolról sem ért véget, aminél jogi kihívások, diplomáciai megbeszélések és kisebbségi tiltakozások várhatók a következő hónapokban.
Forrás: dailynewshungary.com/slovakia-benes-decrees-controversial-law/
