Eltűnő EU-támogatások: Magyarország drámai helyzete
Ahogy 2025 vége közeledik, Magyarország egy óriási, körülbelül 1 milliárd eurónak megfelelő, mintegy 400 milliárd forintos EU-s kohéziós támogatást kockáztat, ami véglegesen elveszik az elmaradt határidők miatt, amelyek a folytatódó korrupciós kockázatokkal állnak kapcsolatban. Ez már a második ilyen elvesztés az elmúlt két évben, hiszen 2024 végén hasonló összeg, 1,04 milliárd euró ment veszendőbe. Az Európai Bizottság megerősítette ezeket a számokat, amelyeket a 2022 végén életbe lépett ‘feltételességi mechanizmus’ aktiválására vezettek vissza, melyet minden EU-tagállam, kivéve Magyarországot és Lengyelországot, támogatott.
A támogatások felfüggesztésének következményei
A mechanizmus a kohéziós költségvetés 55%-ának felfüggesztésére vonatkozik, amely a 2021-2027-es időszakra 6,3 milliárd eurót irányoz elő Magyarország szegényebb régiói számára. A szigorú EU-s ‘N+2’ szabály értelmében az adott évre elkötelezett forrásokat a második év végére vissza kell igényelni, különben azok a központi EU-költségvetésbe kerülnek. A 2023-ra szánt költségvetés már nem kérhető vissza 2025. december 31. után, így ezen elkötelezettségek sorsa megpecsételődik, bármely jövőbeli reform ellenére is.
Orbán Viktor válasza a korrupcióval kapcsolatos vádakra
Orbán Viktor miniszterelnök figyelmeztetett a lehetséges orosz megtorlásokra is, miközben az EU tisztviselői hangsúlyozták, hogy a támogatások felfüggesztése a korrupcióellenes törvényekkel, valamint a jogállamiság és átláthatóság standardjaival összefüggő megoldatlan problémákból fakad. Magyarországnak ahhoz, hogy feloldja a felfüggesztéseket, törvényhozási változásokat kell végrehajtania, amelyek közé tartozik a közérdekű alapítványok, ismertebb nevén KEKVA-k, jobb ellenőrzése és igazságügyi reformok.
A kormány hivatalos képviselői élénk ellenállást tanúsítanak a külső nyomással szemben. János Bóka, az EU-ügyekért felelős miniszter januárban azt állította, hogy Magyarország teljesítette az összes feltételt, és hogy az elvesztéseket politikai jellegűnek keretezte. Ezzel szemben a kritikusok rámutatnak a tényleges nem teljesítésre, például a KEKVA-k rossz kezelésére, amelyet a Számvevőszék jelentései is tükröznek.
Jövőbeli kockázatok: 2026
A következő év még nagyobb tétet jelent. Magyarország 10,4 milliárd eurót kockáztathat a helyreállítási és ellenállási eszközből (RRF), beleértve a már megkapott 920 millió eurós előleget, amit vissza kell fizetni, amennyiben a jogállamisági reformok „szuper-mérföldkövei” nem teljesülnek 2026 augusztusáig. Ezek a feltételek átfedik a kohéziós alap előfeltételeit, tovább növelve a már így is hatalmas nyomást.
Orbán kormánya arról beszélt, hogy az RRF-forrásokat későbbi évekre csoportosítják át, és utalt arra, hogy vétókat vetnek be a következő EU-költségvetési ciklusban (2027 utáni időszakra) “kárpótlásként”. De Orbán maga is legalább kétéves tárgyalásokat jósolott júliusban, amely újabb “N+2” elvesztéseket idézhet elő 2025-2026-ban.
A határidők gyorsan közelednek, és a jelenlegi helyzet tükrében jövőbeli veszteségek több mint egyharmadát jelenthetik a befagyasztott fejlesztési támogatásoknak. Még a választások után hozott gyors intézkedések sem biztos, hogy segítenek rajtuk.
Forrás: Daily News Hungary
Forrás: dailynewshungary.com/hungary-risks-losing-eur-1-billion-eu-aid/
