BUDAPEST ÁRA: HOGYAN KERÜLHETNEK MÉG TÖBB TŐKÉT A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBÓL A MAGYAR KORMÁNY 2026-OS KÖLTSÉGVETÉSI TERVEINEK KÖVETKEZMÉNYEKÉNT
Budapest és a magyar helyi önkormányzatok újabb nehéz pénzügyi évre készülnek, mivel a kormány drasztikusan növeli a 2026-os úgynevezett „szolidaritási hozzájárulást”. Miközben ezt a terhet hivatalosan a szegényebb önkormányzatok támogatására szánják, a kritikusok szerint egyre inkább a központi költségvetés egyensúlyának fenntartására szolgál, tehetve ezt a fővárost és az ellenzék által vezetett kerületeket különösen érintetté.
Budapest esetében a kormány legfrissebb rendelete szerint a fővárosnak 2026-ban 97,74 milliárd forint (körülbelül 250 millió euró) szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie. Ez a legnagyobb összeg az országban, és továbbra is éles emelkedést mutat az évek során: Budapest már 58 milliárd forintot fizetett be 2023-ban, 75 milliárdot 2024-ben, majd 89,1 milliárdot 2025-ben.
A hozzájárulás a települések adóalapja és lakossága alapján kerül kiszámításra, de elemzők régóta figyelmeztetnek, hogy a rendszer komoly torzulásokat produkál. Egy korábbi gazdasági elemzés alapján Budapest bevételeinek 12,9%-a vész el ezen a jogcímen egy év alatt, míg máshol ez az arány 5-6% körül mozog.
Ez különösen fontos, mivel a fővárosnak törvényileg kötelező finanszíroznia a közlekedést, amely önállóan körülbelül 150 milliárd forint (390 millió euró) éves költséget jelent. Bár a kormány folyamatosan állítja, hogy a befizetett pénz a rászoruló területekhez kerül, nincs nyilvánosan elérhető bontás arról, hogy a források hova is jutnak valójában.
A KERÜLETEK ÉS VÁROSMEGYÉKEK EREDETI TÖBBSÉGEI
A hatás nem csupán a Fővárosi Önkormányzatot érinti. Budapest kerületei közül Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) fogja viselni a legnagyobb terhet, 5,98 milliárd forint (15,6 millió euró) hozzájárulást kell fizetnie 2026-ban. Ezzel szemben a kormány által irányított V. kerület (Belváros) csupán 1,16 milliárd forinttal járul hozzá.
Fővárosi szinten Csepel (XXI. kerület) lakosai a legnagyobb terhet viselik, személyenként több mint 120,000 forint (312 euró) hozzájárulással, míg Angyalföld (XIII. kerület) lakói 101,000 forintot (262 euró) fizetnek.
Budapesten kívül Győr és Debrecen a következő legmagasabb terhekkel küzd, nagyrészt a multinacionális vállalatok, például az Audi által generált erős ipari adóbevételeknek köszönhetően. Még a kis települések is, amelyek kivételes üzleti bevételekkel rendelkeznek, például olajmezők vagy vegyi üzemek közelében, drámai mértékű levonásokkal szembesülnek, amelyek lakosonként több százezer forintot is jelenthetnek.
„SZOLIDARITÁS” VAGY KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÓTLÁS?
Több polgármester (beleértve a Fidesz párt vezetőit) nyíltan megkérdőjelezte a rendszer méltányosságát és átláthatóságát. Székesfehérvár polgármestere, András Cser-Palkovics azt állítja, hogy bár a települések közötti szolidaritás indokolt, a jelenlegi modell túlzottnak és rosszul megtervezettnek bizonyul, javasolva egy mérsékeltebb, regionális újraelosztást.
Az ellenzék által vezetett kerületek még hangosabban kritizálják a rendszert. Budapest II. kerületének polgármestere, Gergely Őrsi elmondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2019 óta tizenötszörösére emelkedett, jövőre meghaladhatja a 4 milliárd forintot (10,4 millió euró). Az ő érvelése szerint a lakosság helyi adófizetései már nem a saját közösségeik javát szolgálják, hanem inkább a központi költségvetés „lyukait” tömik be.
EGY NYILVÁNOS VITA FELFEDEZIK A SZÁMOKAT
A kérdés nemrégiben nyilvános vitává nőtte ki magát Őrsi és Nagy Márton nemzeti gazdasági miniszter között, aki vádolta a polgármestert, hogy politikai pánikhangulatot kelt. Nagy felhívta a figyelmet arra, hogy a II. kerület helyi üzleti adóbevételei 2019-ben körülbelül 7 milliárd forintról (18,2 millió euró) 2025-re 12,5 milliárd forintra (32,5 millió euróra) nőttek.
Azonban ha figyelembe vesszük az inflációt, a független számítások azt mutatják, hogy a valós bevételek alig változtak hat év alatt, míg a szolidaritási hozzájárulás drámaian megugrott. 2019-ben a hozzájárulás a helyi üzleti adóbevételek kevesebb mint 4%-át emésztette fel; 2025-re ez az arány majdnem 30%-ra nőtt. Még a kormány saját számadatai alapján is nehezen megmagyarázható a bevételnövekedés és a levonások közötti különbség.
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VISSZAFOGÓDÁSA
Mindeközben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) nyolcpontos reformjavaslatot nyújtott be a kormány felé folytatandó közelgő konzultációk előtt. A dokumentum alkotmányos garanciákat kér a helyi önkormányzatiságra, pénzügyi autonómiát a települések számára, és egy teljes átalakítást javasol, amelyet „diszkrét” szolidaritási hozzájárulásként ír le.
A szövetség hangsúlyozza, hogy Budapest helyzete szimbolikus, figyelmeztetve arra, hogy a főváros és a vidék szembeállítása aláássa a demokratikus egyenlőséget. Vasárnap az önkormányzat nem válhat a nemzeti politikai konfliktusok ütközőzónájává, ezért sürgeti a következő kormányt, hogy azonnal tekintse át a 2026-os költségvetést a választások után.
A KORMÁNY TÁRGYALÁSOKAT ÍGÉR, DE A VÁLASZTÁSOK UTÁN
A közszolgálati miniszter, Navracsics Tibor megerősítette, hogy a helyi tanácsi rendszer reformjával kapcsolatos konzultációk januárban kezdődnek, azonban világossá tette, hogy a teljes átalakítás véglegesítése csak a választások után fog megtörténni, így a 2026-os szolidaritási hozzájárulások mostani időszakában maradnak.
Budapest és a helyi önkormányzatok jövője tehát sötétebbnek tűnik, hiszen a központi költségvetés terheit a szolidaritás nevében hordozniuk kell, miközben a helyi források elapadása komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli fenntarthatósággal kapcsolatban.
Forrás: dailynewshungary.com/budapest-pay-2026-budget-drain-government/
