TRUMP CSAPÁSA VENEZUELÁRA: DIPLOMÁCIAI BONYOLULSÁGOK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA
Az Egyesült Államok szerdán, egy látványos katonai akció keretében tette le a voksát Nicolás Maduro venezuelai diktátor letartóztatására, ami új diplomáciai feszültségeket generálhat Magyarország számára. A hírek szerint Trump elnök közölte, hogy a művelet célja nem csupán Maduro elfogása, hanem a venezuelai helyzet rendezése az Egyesült Államok irányítása alatt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter, a magyar vezetés két prominens figurája, látszólag hallgatásba burkolózik a válság kapcsán.
TRUMP CSAPATA ÁTVESZI AZ IRÁNYÍTÁST VENEZUELÁBAN
Trump alatt a művelet sikeresnek bizonyult, hiszen az amerikai különleges egységek elfogták Madurót, aki jelenleg egy brooklyni börtönben várja a hétfői bírósági meghallgatását. Az elnök arra hivatkozott, hogy Maduro helyettese, Delcy Rodríguez, együttműködik az amerikai hatóságokkal, ám a Reuters ellentmondásos információkat közöl, miszerint Rodríguez elképzelhető, hogy nem hajlandó átadni az irányítást. Trump beszélt egy „békés átmenetről” is, amely az amerikai cégek venezuelai olajipari infrastruktúrájának újjáépítését valamint az abból származó nyereség megosztását ígérte, ám konkrét részletek nélkül.
A BELÉPÉS TOVÁBBI LATIN-AMERIKAI ORSZÁGOKBA VALÓ LEHETSÉGÉRŐL
A Trump-adminisztráció Venezuelán kívül más Latin-Amerikai országokat is a célkeresztbe vesz, mint például Mexikót, Kubát és Kolumbiát. A New York Post tudósítása szerint Trump Mexikót „drogkartel játszótérnek” titulálta, míg Kolumbia elnökét, Gustavo Petrot, a „kokaingyár” üzemeltetőjének nevezte, arra figyelmeztetve, hogy jobban figyeljen a következményekre. Külön figyelmet érdemel, hogy Kuba ügyét sem a drogproblémák, hanem az ottani életkörülmények hiányosságai tükrözik, amit Trump „hibás államként” jellemezett, mely Venezuelától függ.
A LEHETSÉGES EURÓPAI CÉLOK ÉS A VILÁG REAKCIÓJA
Trump korábbi megnyilvánulásaiban utalt arra, hogy az Egyesült Államok visszaszerezheti a Panama-csatornát, amely kritikus fontosságú szerepet játszik az amerikai érdekeltségek védelmében. Továbbá, a zöldföldért folytatott harcot sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen Trump már javasolt területi annexiót is az Egyesült Államok részéről.
Világszerte vegyes fogadtatásra talált az amerikai akció. Miközben számos latin-amerikai ország elítélte az Egyesült Államok agresszióját, addig Argentína és az EU egyes tagjai támogatták a Washingtoni lépéseket. A globális kritikák között a Brit és Francia kormányzat is tartózkodott a bírálatoktól, míg Oroszország és Kína éles ellenvéleménynek adott hangot.
MAGYARORSZÁG CSENDES MARAD
De ami a legérdekesebb, hogy míg a magyar kormány korábban nem mulasztotta el megemlíteni Magyarország „szuverenitását” és az EU-kritikus felszólalásokat, ezúttal a budapesti vezetés hallgatása meglepő. Orbán Viktor és Szijjártó Péter semmi érdemlegeset nem nyilatkoztak az Egyesült Államok nemzetközi jogot sértő katonai akciójáról, csupán a Venezuelában élő magyarok helyzetére utaltak. Ez a hallgatás felveti a kérdést, mennyire vannak tisztában Magyarország vezetői a nemzetközi események súlyával és következményeivel.
Forrás: dailynewshungary.com/who-will-be-trumps-next-target-the-long-list/
