Végre elindult a Budapest Airport vasúti összeköttetése: Gyors és kényelmes kapcsolat a fővárosból a repülőtérre!
Magyarország komoly lépéseket tesz a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gyorsvasúti összeköttetésének megvalósítására, amely a főváros és a repülőtér között teremt kényelmes kapcsolatot. A projekt megvalósítása két fázisban történik, ahol a Kőbánya-Kispest és a repülőtér közötti szakasz 2030–31-re elkészülhet, míg a repülőtér Monor irányába vezető szakasza 2033–34-re válhat üzemképes állapotba. Azonban a kivitelezés akár párhuzamosan is zajlódhat. Máté Lóga, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium államtitkára szerint a légi utasok 40–50%-a (évi közel 10 millió ember) a vasúti összeköttetést választhatja majd, figyelembe véve a jelenlegi forgalmi adatokat.
Az Európai Unió hivatalos beszerzési portálja szerdán tette közzé a repülőtéri vasúti összeköttetés koncessziós értesítését. A projekt ötlete 2025. október 27-én merült fel, amikor Márton Nagy, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium vezetője és János Lázár, az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere bejelentették, hogy a vasúti vonalat koncessziós formában építik meg, körülbelül 1 milliárd eurós (körülbelül 400 milliárd forint) beruházással. Máté Lóga további részletekkel szolgált egy háttérbeszélgetés keretében, amelyről az AIRportal.hu portál is hírt adott.
A magyar kormány a repülőteret közép-európai közlekedési és logisztikai hálózatának stratégiai csomópontjának tekinti. E stratégiának kulcsfontosságú részét képezi a vasúti összeköttetés kiépítése a 2-es terminál és a jövőbeli 3-as terminál felé.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemzeti vasúti hálózathoz való csatlakozása javítani fogja az elérhetőséget nemcsak a fővárosból, hanem az ország egész területéről. Ez hozzájárulhat a regionális turizmus fellendítéséhez is.
A tervezett vasúti szakasz mintegy 27 kilométeres távolságot ölel fel a Kőbánya-Kispest és Monor között, amely része lesz a nemzeti vasúti hálózatnak. Néhány vonat tovább haladhat a repülőtér irányából Kelenföld vagy a Balaton térsége felé, míg mások közvetlen kapcsolatot biztosítanak Budapest Nyugati Pályaudvarával.
A menetrendet és a vonatok rolling stock-ot a MÁV, Magyarország állami vasúti szolgáltatója fogja kezelni. Az előzetes tanulmányok alapján a MÁV jelenleg is elegendő kapacitással rendelkezik a növekvő utasforgalom kiszolgálására, és ezt a jövőben is biztosítani tudja. Az együttműködésről a koncessziós nyertes és a MÁV között egy Szolgáltatási Szint Megállapodás (SLA) fog rendelkezni.
A Kőbánya-Kispest és a repülőtér közötti szakasz 2030–31-re készülne el, és a vonatok akár 15 percenként közlekedhetnek a városközpont felé. A repülőtér és Monor közötti szakasz 2033–34-re nyílhat meg, ahol a szolgáltatás 6 percenként indulhat. Ugyanakkor a koncessziós nyertes dönthet úgy, hogy mindkét szakaszt párhuzamosan építi meg, ami korábbi indulást jelenthet.
A vasút állomása közvetlenül a jelenlegi Holiday parkoló alatt épül, a terminálok közelében. Körülbelül 160 parkolóhelyet kell áthelyezni. Kulcsfontosságú prioritás, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az építkezés ideje alatt (különösen a harmadik terminál párhuzamos építése mellett) teljes mértékben üzemelhessen.
További munkálatok közé tartozik a földterületek megszerzése a Budapest Airporttól, valamint bizonyos létesítmények áthelyezése, amelyeket a HungaroControl, a HungaroMet és a repülőtér üzemeltetői működtetnek, ezzel több milliárd forinttal növelve a projekt költségét.
Budapest Airport tavaly több mint 19,5 millió utast kezelt. Az előzetes tanulmányok alapján a jelenlegi 20 millió éves utasforgalom 40–50%-a válhat a vasúti összeköttetésből.
A koncesszió nyertese vállalja az összes fejlesztési, finanszírozási, üzemeltetési és keresleti kockázatot, így az állam nem fizet elérhetőségi díjat, de a koncessziós üzemeltetőtől koncessziós díjat kap.
A magyar állam pénzügyi befektetőként 20% részesedéssel vesz részt, míg a koncessziós nyertes a fennmaradó tőkét hazai és nemzetközi befektetőktől vonja be. Az összesített beruházás várhatóan körülbelül 1 milliárd eurót tesz ki. A 35 éves koncesszió lejáratakor a tulajdonjog a magyar államra száll át.
A projekt sajátos besorolás alapján hibridnek minősül, nem pedig hagyományos zöldmezős beruházásnak, mivel meglévő utasforgalomra épít. Ez csökkenti a finanszírozási kockázatot és növeli a banki támogatottságot, vonzóvá téve a koncessziós üzemeltetők és a befektetők számára.
A bevétel két fő forrásból származik: a vasúti társaságok által fizetett pálya-hozzáférési díjakból és a repülőtéri utasoktól, akik a vasútállomásnál szállnak fel vagy le — ez utóbbi akár 80–90%-át is képezheti a teljes bevételnek. A platformdíjat integrálják a Budapest Airport beléptető rendszerével.
Az előzetes számítások alapján a vasúti szolgáltatás versenyképes lehet a taxi- és más közúti lehetőségekkel szemben mind ár, mind utazási idő tekintetében, ötvözve az utasdíjat a körülbelül 4000 forintos platformdíjjal.
Bár a projekt már rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, az építési engedélyt újra be kell nyújtani a vasúti előírások változásai miatt. A földterület megszerzése minimális lesz, de kötelező vásárlásokat végez majd az állam.
A koncessziós értesítő elindította a részvételi szakaszt, amely február 6-ig tart, ezt követően pedig egy kiválasztási szakaszra kerül sor, amelyben körülbelül három nemzetközi és/vagy hazai ajánlattevő fog részt venni.
Projekt összefoglaló
A Nemzeti Gazdasági Minisztérium sajtótájékoztatón megerősítette:
- A projekt elsődleges célja a nemzeti gazdasági versenyképesség növelése.
- A felmérések azt mutatják, hogy a Budapest Airport utasainak 40–50%-a átváltana a vasútra és a tömegközlekedésre, ami jelenleg körülbelül 10 millió éves utasforgalmat jelent, és várhatóan nőni fog.
- A 27 km-es, villamosított, dupla vágányú vasútvonal a Kőbánya-Kispest és a 2-es/3-as terminálok, valamint Monor között közlekedik, csatlakozva a MÁV-hálózathoz. A kivitelezési munkák között szerepel egy új földalatti megálló, 16 híd, valamint egy vasúti kereszteződés a Csévéző úton.
- Az építkezés várhatóan 2028 második felében kezdődik.
- Tervezett befejezés: Kőbánya–2/3 terminálok 2030–31, 2/3 terminálok–Monor 2033–34. A koncessziós nyertes lehetőséget kaphat mindkét szakasz párhuzamos építésére, kapacitás függvényében.
- Összköltség: 1 milliárd euró.
- Környezetvédelmi engedélyt megkapták; építési engedélyt újra be kell nyújtani.
- 35 éves koncesszió; 20% állami részesedés, 80% belföldi/nemzetközi konzorcium. A tulajdonjog a koncesszió lejártakor az államra száll.
- A vasúti összeköttetés és a 3-as terminál építése összehangoltan történik a működési zavarok elkerülése érdekében.
Műszaki részletek
A 27 km hosszú vonal több mint 60 vágánykilométert foglal magában, a sebesség 80 és 200 km/h között változik a különböző szakaszokon. A koncessziós nyertes felelős 29 szerkezet, köztük három alagút és 16 híd megépítéséért, amelyek közül kettő az M0 és M4 autópályákon keresztül halad, hossza 87,5 m és 44,7 m. A vonal magasfeszültségű és szénhidrogén vezetékekkel is keresztezi egymást, amelyek áthelyezésére szükség lesz.
A koncesszió nyertese 35 éven keresztül üzemelteti és karbantartja a vonalat, beleértve a felújításokat is, ha az állam kéri. Az ajánlattevőknek regisztrált szakmai entitásoknak kell lenniük, amelyek az elmúlt három évben legalább 150 milliárd forint nettó árbevételt produkáltak a közlekedési infrastruktúra terén, és a legutóbbi évtizedből releváns projekt referencia is szükséges.
Az ajánlatok benyújtása február 6-án 11:00 óráig esedékes, 1,6 milliárd forint értékű ajánlati biztosíték kíséretében. A kiválasztási kritériumok között szerepel az állomási hozzáférési díjak szintje, a koncessziós díj, a projektmenedzsment rendelkezésre állása és a jóváhagyott személyzet.
A vállalat bevételei a vonalat használó vonatüzemeltetőkből és a platformdíjból származnak, amelyet az utasoktól számítanak fel, akik a repülőtéri állomásnál szállnak fel vagy le. Kormányzati források szerint a Nyugati pályaudvar és a Budapest Airport közötti összköltség körülbelül 4000 forint lesz, ötvözve a jegy és a platformdíj összegét.
Forrás: dailynewshungary.com/long-awaited-budapest-airport-railway-link/
