Tragikus kilátások: a hó eltűnhet Magyarországról a század végére
Magyarország egyre aggasztóbb éghajlati realitásokkal néz szembe: a hóesés nagy része jelentősen csökkenhet az országban a század végére, miközben a hosszan tartó szárazság és vízhiány jellemzi a következő évtizedeket. A legfrissebb meteorológiai adatok szerint ami nemrég még szélsőséges anomáliának számított, az most állandó mintázattá alakul át.
Miután a tavasz és a nyár rendkívül száraz volt, ősszel sem mutatkozott javulás, a tél első hónapjában is kevés csapadék érkezett. A Telex jelentése szerint a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a tartós csapadékhiány már nem egyszeri esemény, hanem hosszabb távú tendencia része. Az elmúlt tíz évből öt már rendkívül száraznak minősült, ami súlyos aggodalmakat vet fel a vízbiztonság, a mezőgazdaság és az ökoszisztémák tekintetében.
Melegebb és szárazabb ősz
A HungaroMet, Magyarország nemzeti meteorológiai szolgálata megerősítette, hogy a 2025-ös ősz melegebb és szárazabb volt a hosszú távú átlagnál. Az országos átlaghőmérséklet elérte a 11,5°C-ot, ami 0,8°C-kal haladta meg a 1991-2020-as időszak klíma normáját. Szeptember különösen meleg volt, a legmelegebb nyolcadik hónap lett az 1901 óta nyilvántartott adatok szerint.
A csapadék mennyisége még szomorúbb képet fest. Az ország ősszel mindössze 130,1 mm csapadékot kapott, ami körülbelül 18%-kal elmaradt a hosszú távú átlagtól. Szeptember és október különösen száraz volt, az esőzések 31%-kal és 40%-kal maradtak el a normáktól. November ugyan hozott egy kis felülmúló csapadékot, de nem volt elegendő a korábbi hiányosságok kompenzálására.
Az ország különböző részei közötti eltérések is szembetűnőek voltak. Míg a Magyar Északi hegyek és a nyugati határvidék egyes részein több mint 200 mm eső hullott, a Dél-Alföld számos területén az egész őszi időszak alatt kevesebb mint 70 mm-t regisztráltak.
Talajnedvesség kritikus szinten
A csapadék hiánya miatt a talajnedvesség rendkívül alacsony szintre csökkent. Az ország legtöbb területén a szárazság már egy méteres mélységig továbbra is fennáll, ami kulcsfontosságú a növényzet fejlődése szempontjából. A déli határvidék közelében a talaj vízkészletének hiánya 130-147 milliméter között mozog négyzetméterenként, ami majdnem három hónapnyi átlagos őszi csapadék mennyiségének felel meg.
Az ilyen körülmények súlyos kockázatot jelentenek a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a természeti élőhelyekre, miközben növelik a további hőhullámok és terméskiesések valószínűségét a következő években.
A folyók nyomás alatt: a Duna és a Tisza veszélyben
Magyarország vízválságát súlyosbítják a határokon túli körülmények is. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein található hótakaró jelenleg rekordszinten van, ahogy azt az Időkép adatai is mutatják. Habár két ciklon hóesést hozott november végén, a hó körülbelül felének már a december közepére el kellett olvadnia. Normál esetben a hógyűjtés télen nő, így biztosítva a tavaszi és nyári folyóvíz áramlását. Ebben az évben ezt a természetes tároló rendszert kudarca érhette.
A Tisza folyó jövője különösen aggasztó. Szeged feletti vízgyűjtési területén a hóban tárolt víz már közelíti a történelmi minimum szintet. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a téli vízutánpótlás egyre inkább elzárt időjárási eseményektől függ ahelyett, hogy előrejelezhető szezonális mintákra épülne.
Ha a száraz időjárás a következő év első hónapjaiban is folytatódik, a Duna és a Tisza vízszintje nyáron kritikusan alacsony szintre csökkenhet, ami hatással lenne a hajózásra, a mezőgazdaságra és az ivóvízellátásra.
Jövő hó nélkül vagy alig hóval?
A hosszú távú éghajlatkutatás arra figyelmeztet, hogy a hóeséssel kapcsolatos kilátások is aggasztóak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint az átlagos téli hóesés már jelentősen csökkent Európa nagy részén. Magyarországon ez évi körülbelül 10 centiméteres csökkenést jelent a korábbi klíma időszakokhoz képest.
Optimista forgatókönyv esetén (ha a globális felmelegedést 2°C alatt sikerül tartani 2100-ig a Párizsi Megállapodásnak megfelelően), Magyarország hóesése évi 20 centiméterrel csökkenhet a század végére. Pesszimista forgatókönyv esetén, ahol üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi szinten folytatódik, a csökkenés 30–50 centimétert is elérhet.
Gyakorlati szempontból ez azt jelentené, hogy a legtöbb évben Magyarország alig vagy egyáltalán nem tapasztalna hóesést. Növekvő téli hóesés csak Észak-Európában, például Skandinávia egyes részein lenne várható.
Figyelmeztetés az előttünk álló évtizedekre
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a téli csapadékhiány talán nem tűnik azonnal drámainak, de következményei késleltetettek és kumulatívak. A hó és az eső hiánya télen leginkább tavasszal és nyáron fog megérződni, amikor a folyók, a talajok és az ökoszisztémák tárolt vízre támaszkodnak.
Jelentős változások nélkül a globális kibocsátásokban és a vízgazdálkodási stratégiákban Magyarország egy olyan jövő felé tart, amely nem a havas telekről, hanem a krónikus aszályról és egyre kiszámíthatatlanabb időjárási mintákról lesz ismert.
Forrás: dailynewshungary.com/snow-may-disappear-end-of-century/
