A budapesti–belgrádi vasútvonal fejlesztése és tesztelése
A Budapest és Belgrád közötti utazási idő drasztikusan csökkenni fog, mivel a vasúti tesztelések végre megkezdődtek Magyarországon. Zsolt Hegyi, a MÁV-csoport vezérigazgatója bejelentette, hogy a projekt a legnagyobb vasúti fejlesztés Magyarországon az utóbbi évtizedekben. A teszt üzem, vagyis az úgynevezett „sötét tesztelés” hivatalosan ezen a héten indult el.
Új és korszerű fővonal a gyorsabb közlekedés érdekében
A fejlesztés keretében egy teljesen új, 160 kilométeres, kétsávos fővonal épült ki, amely képes akár 160 km/h sebességgel közlekedni. Az átalakítás során a régi infrastruktúrát gyakorlatilag lebontották, és egy új vasútvonalat alakítottak ki új sínekkel, légvezetékekkel és felújított épületekkel.
A tesztidőszak célja annak ellenőrzése, hogy az elkészült szakasz pontosan úgy működik-e, ahogy azt tervezték. A „sötét üzemmód” során két mozdony valós körülmények között közlekedik, hogy megvizsgálja, a sínek teljes mértékben járhatóak-e, valamint hogy minden rendszer megbízhatóan működik-e.
Jelentős javulás az utazási időben
A két főváros között közlekedő utasok drámai javulásra számíthatnak, mivel a jelenlegi nyolcórás utazási idő mintegy három és fél órára csökken. Kiskunhalas elérése körülbelül 75 percet, míg a Kelebia határátkelőhöz való eljutás mintegy 90 percet vesz igénybe.
Nemzetközi kapcsolatok és regionális előnyök
A Budapest-Belgrád vasútvonal célja Magyarország szerepének megerősítése az európai szállítási folyosókban. A projekt javítja az utas- és teherszállítási kapcsolatokat Közép-Európa és a Balkán között. Hegyi hangsúlyozta, hogy a projekt nemcsak a nemzetközi vasúti kapcsolatokat erősíti, hanem a hazai hálózatot is javítja, új lehetőségeket kínálva a fővárosi ingázóknak.
A 150-es vonal felújításával a Soroksár és Dömsöd közötti lakosok gyorsabb és megbízhatóbb hozzáférést kapnak Budapesthez.
Költségek, finanszírozás és szélesebb kontextus
A Budapest–Belgrád vasúti fejlesztést még 2014-ben jelentették be, azóta jelentős nemzetközi figyelmet kapott a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez fűződő stratégiai kapcsolatai miatt. A magyar szakasz, amely körülbelül 166 kilométer hosszan húzódik, több mint 800–850 milliárd forintos (2,1–2,25 milliárd eurós) költséggel épül, amelynek 85%-át kínai hitelek finanszírozzák.
A projekt költségei a hasonló szerbiai fejlesztésekhez képest is látványosan eltérnek, ahol alacsonyabb négyzetkilométer áron épültek a vonalak, ráadásul a szerb vasúti rendszer közvetlen kapcsolatokat nyújt a nagyobb városok, például Belgrád, Novi Sad és Szabadka között.
A várható befejezés és jövőbeni tervek
A teljes szerb szakasz forgalma már október eleje óta működik, míg a Novi Sad és Belgrád közötti szakasz 2022 március óta szolgálatban van, ahol a vonatok mindössze 36 perc alatt teszik meg az utat. Magyarország hamarosan követi ezt a példát, és a kormány tervei szerint a magyar szakasz ünnepélyes megnyitója 2026. február 20-án várható.
Ez az ambiciózus projekt tehát nemcsak a közlekedési időket csökkenti, hanem hosszú távon átalakítja a magyar közlekedési rendszert, és új lehetőségeket teremt a régió számára.
Forrás: dailynewshungary.com/budapest-belgrade-rail-tests-begin/
