Áttételes Kiadások: A Magán Tőkealapok Dominanciája Magyarországon
Az átláthatatlan pénzügyi struktúrák irányába terelt közpénzek aránya elképesztő mértéket öltött: az utóbbi években több mint 1300 milliárd forint (kb. 3,3 milliárd euró) magyar közpénz került magán tőkealapokhoz, amely a költségvetés körülbelül 3%-át teszi ki. Ezt a tényt a Transparency International Hungary (TIH) legfrissebb, átfogó tanulmánya tárta fel.
A fenti összeg nagysága felülmúlja azt a körülbelül 1200 milliárd forintot, amelyet az állam a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlására fordított. Ez világosan mutatja a közpénznek a nagyrészt átláthatatlan pénzügyi rendszerekbe történő áramlását.
Magán Tőkealapok: A Normáknak Nem Megfelelő Működés
A tanulmány, amelyet Judit Zeisler, a TIH politikai igazgatója írt, részletes képet ad arról, hogy a magyarországi magán tőkealapok hogyan működnek. A központi megállapítás párias: míg a magán tőke a piacgazdaságokban legitim és széles körben használt eszköz, Magyarországon „fordított működésűvé vált”, elrejtve a tulajdonosi viszonyokat, eltakarva a döntéshozatali folyamatokat és gyengítve a felelősségre vonhatóságot.
Viktor Zsiday, a magán tőkealapok szakértője a december 9-i nemzetközi korrupcióellenes napon elmondta, hogy a magán tőkealapok célja, hogy összegyűjtsék a tőkét – beleértve a közpénzt is –, hogy a befektetők olyan projekteket valósíthassanak meg, amelyeket egyedül nem tudnának finanszírozni. László Reszegi, a Corvinus Egyetem professzora hozzátette, hogy ezek a tőkealapok jelentősen segíthették volna a magyar vállalkozókat a posztkommunista átmenet idején.
Átláthatóság Hiánya: Üzlet és Kormányzati Szoros Kapcsolatok
A TIH adatai szerint 2024 végén 194 magán tőkealap működött Magyarországon, 60 alapkezelő által irányítva. A minimális tőkekövetelmény, amely egy alap létrehozásához szükséges, 250 millió forint, ugyanakkor arról alig van nyilvános információ, hogy ki áll a háttérben.
Ez a titkolózás ellentétes Magyarország alkotmányával, amely megtiltja, hogy állami szervek olyan entitásokkal szerződjenek, amelyek tulajdonosa nem ismert, emellett ütközik az EU pénzmosás elleni szabályaival is. Bruxelles már elindított egy kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, amely miatt a kormány vállalta, hogy 2026 júliusától nyilvánosságra hozza a tényleges tulajdonosokat, de csak a következő parlamenti választások után.
A TIH azonosítani tudta a 60 alapkezelő közül 46 természetes személyt, akik döntően kormányközeli szereplők. Közöttük található Mészáros Lőrinc milliárdos, illetve István Tiborcz, a miniszterelnök vejének neve is. Öt állam által támogatott intézmény, köztük a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank, 51 tőkealapba fektetett közpénzt, ezek az összegek adják ki a 1311 milliárd forintot, amelyet a tanulmány feltárt. A Tiborcz-féle Gránit Eszközkezelő által irányított alapok a legnagyobb kedvezményezettek, több mint 146 milliárd forintot kaptak, míg Mészáros alapjai közel 100 milliárd forintot, Jellinek Dániel Indotek Csoportja pedig 84 milliárd forintot.
Társadalmi Hatások és Gazdasági Kockázatok
Az alapok 1300-nál is több magyar és külföldi cég részesedését bírják, beleértve a védelmi szektort is. Számos felvásárlás versenyhatósági ellenőrzés nélkül történt, aggasztó monopolhelyzetek kialakulását sejtetve. Mindezek ellenére 83 olyan cég nyert közbeszerzéseket 2021 és 2024 között, amelyek magán tőkealap mögött álltak, összesen 2603 milliárd forint közbeszerzést biztosítva. Egyedül a B+N Referencia, kórházi takarító szolgáltató, közel 1000 milliárd forintot kapott.
A transzparenciával kapcsolatos problémák kiterjednek az alapkezelői kötelezettségekre is. Körülbelül a menedzserek fele elmulasztotta közzétenni az általuk kezelt vagyont, holott jogszabály kötelezi rá. Végül a TIH összesített adatokat tudott szerezni 142 alapról, amelyek összesen körülbelül 3100 milliárd forintot kezeltek, a GDP közel 4%-át tükrözve. Reszegi ezt „határvonalon lévő komédiának” nevezte, miután a központi banknak figyelmeztetnie kellett saját vagyonkezelőjét a közzétételi szabályok betartására.
Nem csupán a közpénzek kockázata áll fenn; a szakértők figyelmeztetnek a szélesebb gazdasági károkra is. Reszegi szerint a kormányhoz kötődő cégek dominálása a közbeszerzésekben elriasztja a valóban versenyképes vállalkozásokat, ezzel gyengítve az egész magánszektort. Zsiday egy esetet hozott fel, amikor egy államilag támogatott szálloda aláásta egy magán üzemeltetésű versenytársát, kiszorítva azt a piacról.
Elméletileg a magán tőkealapokba történő befektetések idővel pénzt és profitot hozhatnak vissza az állam számára. A gyakorlatban azonban a kritikusok szerint a transzparencia hiánya lehetővé teszi, hogy az alapok rosszul teljesítsenek, pénzt veszítsenek, vagy csendben elcsatornázzák a közvagyont, mindezt szinte egyetlen felelősségre vonhatóság nélkül.
Ez a helyzet tehát nem csupán a közfinanszírozásra, hanem Magyarország gazdasági jövőjére is félelmetes árnyat vet.
Forrás: dailynewshungary.com/private-equity-funds-money-budapest-airport/
