Milliárdok áramlanak Oroszországba a magyar Rezsivédelmi Alapból
A 2022-ben létrehozott Rezsivédelmi Alap eredeti célja az volt, hogy megvédje a magyar állampolgárokat a növekvő energiaárak terheitől. Azonban a legfrissebb kalkulációk szerint az ide irányított összeg már elérte az 5 ezermilliárd forintot, ami körülbelül 13 milliárd eurónak felel meg. Ez az összeget sokan egyre kritikusabban nézik a hazai politikai és gazdasági közvéleményben.
Az alap elosztása és a legnagyobb kedvezményezettek
A Népszava jelentése szerint 2024-ben az alapból 1,3 ezermilliárd forintot osztottak szét, ami az előző évi 2,4 ezermilliárdos összeg felét teszi ki. Az állami tulajdonban lévő MVM energiacég volt a legnagyobb kedvezményezett, amely 2,437 ezermilliárd forintot kapott, míg a távhőszolgáltatók 831 milliárd forinthoz jutottak. A kormánynak ez az irányítása azonban számos kritikai hangot váltott ki.
Kritikák a hatalmas költségek kapcsán
A kiadások nagyságát jól érzékelteti, hogy az Orbán-kormány az elmúlt három évben kevesebbet költött nemzetvédelemre és rendvédelemre együttvéve, mint amennyit a rezsivédelemre fordított. Az alap költségei kétszeresen meghaladják a családtámogatásokra szánt összegeket, és háromszorosan a kulturális költségvetést. Ebből látható, hogy ez nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés is.
Az orosz gáz és a politikai narratíva
Az alapból származó pénzek jelentős része végső soron Oroszországba kerül. Annak ellenére, hogy a kormány kommunikációja mást sugall, az MVM az orosz gázt piaci árakon vagy annál drágábban vásárolja. Ez a gyakorlat azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők ezermilliárdjai Oroszország háborús törekvéseit finanszírozhatják közvetetten. Eközben a kormány az EU-val szemben azt állítja, hogy az olcsó energiaárak biztosítása kizárólag orosz gázszerződés nélkülözhetetlen következménye.
Kérdéses pénzügyi elosztások
A Népszava szerint az alap pénzeszközei nem mindig kizárólag az energiaköltségeket fedezik. Az „rezsivédelem” címszó alatt sokszor olyan területekre irányítanak pénzt, amelyeknek látszólag semmi közük az energiaellátáshoz, például börtönök, titkosszolgálatok, bíróságok, ügyészségek, sportlétesítmények, iskolák és kórházak is kapnak belőle, sőt még a Hungaroring is részesült a forrásokból.
A jövő bizonytalanságai
A Rezsivédelmi Alap részben különadók révén finanszírozza magát, ám ezekből az extra bevételekből 2023-ban jelentős hiány mutatkozott. Az energiaipar például csak 435 milliárd forintot fizetett be a tervezett 716 milliárd helyett, és hasonló hiányok jelentkeztek a bányajáradékokból és a gyógyszercégektől származó hozzájárulásokból is. 2025-re az alap kiadásait 880 milliárd forintra tervezik, de az adóbevételek ismét elmaradhatnak, így akár további 420 milliárd forintra is szükség lehet más költségvetési forrásokból.
Ezek a helyzetek komoly kérdéseket vetnek fel az alap fenntarthatóságáról és a költségvetési prioritásokról Magyarországon, ahol az energiaárak politikai és gazdasági viták középpontjában állnak.
Forrás: dailynewshungary.com/utility-protection-fund-money-to-russia/
