Orbán Viktor: 2025-ös célok kitűzője a lassú növekedés ellenére
Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth Rádióban adott interjújában megerősítette, hogy kormánya nem adja fel a 2025-re kitűzött célokat annak ellenére, hogy az első negyedéves GDP-növekedés elmaradt a várakozásoktól. Hangsúlyozta, hogy a lassú növekedést az európai gazdaság általános stagnálása magyarázza, amelyet szerinte részben a háború és az Ukrajnának küldött pénzek gyengítenek.
Európai gazdaság és ukrán támogatás
A miniszterelnök kifejtette, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarország gazdasága szervesen kapcsolódik az uniós folyamatokhoz. Példaként Ausztria és Németország alacsonyabb vagy hasonló növekedési szintjeit említette. Orbán szerint azonban nem lehet minden jelenséget külső okokra hárítani, mivel ez csökkentené a cselekvőképességet.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban Orbán rámutatott, hogy a brüsszeli döntések akadályozzák az ország fejlődését. A miniszterelnök szerint 10 milliárd eurónyi befagyasztott forrás már felszabadult, amelyből többek között a pedagógusok béremelését finanszírozták, de további összegek eléréséért folyamatos harcban állnak Brüsszellel.
Adócsökkentések és családpolitikai intézkedések
Orbán kiemelte, hogy a magyar kormány megszavazta Európa legnagyobb adócsökkentési csomagját. Ennek részeként az édesanyák számára több szintű jövedelemadó-mentesség lép életbe a következő években. Az intézkedések között szerepel a háromgyermekes anyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentessége, amelyet fokozatosan kiterjesztenek a kétgyermekes anyák körére is.
Ukrajna EU-csatlakozása: fenyegetés a magyar gazdaság számára?
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna gyorsított EU-tagsága gazdasági csődbe sodorhatja Magyarországot, és ezért határozottan ellenezte ezt. Elmondása szerint a kormány célja, hogy megakadályozza az ukrán csatlakozást mindaddig, amíg az nem szolgálja Magyarország érdekét. Megemlítette a Tisza-pártot és más ellenzéki szereplőket, akiket azzal vádolt, hogy támogatják Brüsszel politikáját, amely szerinte az ország számára súlyos következményekkel járhat.
Orbán hivatkozott arra is, hogy Ukrajna EU-s tagsága hátrányos lenne Magyarország számára, mivel az ország gazdasága nem részesülne a bővítés előnyeiből, szemben más tagállamokkal, amelyek jelentős vállalati érdekeltségekkel bírnak Ukrajnában.
Energiaárak és társadalmi támogatások
Energiahelyzettel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány továbbra is fenntartja a háztartási energiaárak felső korlátját, és ezzel megvédi a magyar családokat a magasabb rezsiköltségektől. Példaként kiemelte, hogy Szlovákiában vagy Lengyelországban sokkal magasabbak a fűtésköltségek a magyarhoz képest.
Jövőbeli célok és gazdasági programok
Orbán szerint a kormány prioritásai között szerepel az iparfejlesztési politika kiterjesztése, új gyárak alapítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. Ezenkívül tárgyalások zajlanak a termékárak csökkentéséről és a nyugdíjasok számára bevezetendő áfateher-mentességekről.
A miniszterelnök bízik abban, hogy a 2025-ös és 2026-os célok teljesíthetőek lesznek, még a jelenlegi gazdasági környezet kihívásai ellenére is. Szerinte a magyar kormány gazdaságvédelmi és fejlesztési intézkedései hosszú távon képesek lesznek biztosítani az ország növekedését.
Forrás: dailynewshungary.com/orban-to-stick-to-2025-goals-no-growth/
