A száj- és körömfájás felbukkanása Magyarországon: veszélyben az állattenyésztés és a vadállomány
Magyarország súlyos járványhelyzettel néz szembe, mivel a száj- és körömfájás (FMD) megjelent az országban. Ez a rendkívül fertőző vírusos betegség mind haszonállatokra, mind vadállatokra komoly veszélyt jelent. Az első eseteket Kisbajcsban azonosították, később pedig Levél településen is megerősítették a fertőzést, mindkettő a szlovák határ közelében található.
Drasztikus intézkedések a járvány terjedésének megfékezésére
A hatóságok szigorú lépéseket tettek a vírus továbbterjedésének megakadályozására. A fertőzött haszonállatok tömeges leölése vált elkerülhetetlenné: csak Levél térségében 3000 állatot pusztítanak el, és a sújtott területek 10 kilométeres körzetében hasonló akciók zajlanak. A gazdákat kötelezik a háznál végzett vágások bejelentésére is, hogy az állatokat laboratóriumi vizsgálatra küldjék. A nem piacképes állatok értékét kártérítésként a piaci árak alapján fizetik meg.
Ezzel párhuzamosan oltási kampány is zajlik, hogy csökkentsék a vírus terjedését a leölések megkezdése előtt. Ugyanakkor szakértők szerint a vakcinák csak részleges védelmet nyújtanak, mivel elsősorban a klinikai tüneteket előzik meg, de a fertőzést nem képesek teljesen megfékezni. Ez pedig jelentős kihívást jelent a teljes eradikációra irányuló erőfeszítések során.
A vadállomány fenyegetettsége és a járvány további kockázatai
A vadállatok, különösen a páros ujjú patások, mint például a szarvasok és vaddisznók, rendkívül ki vannak téve a betegség terjedésének. A vadászoknak szóló útmutatások szerint figyelniük kell az olyan tünetekre, mint fokozott nyáladzás, orrváladékozás és a száj, illetve paták sérülései. Amennyiben a száj- és körömfájás átterjed ezekre a fajokra, az ellenőrzés szinte lehetetlenné válik.
A 2018-as afrikai sertéspestis tapasztalatára emlékeztető helyzet most megfordult: ezúttal nem a vadtól védenék a gazdaságot, hanem a háziállatoktól próbálják távol tartani a fertőzést. A vadászok felhatalmazást kaptak arra is, hogy a potenciálisan fertőzött vadakat leölhessék diagnosztikai célból.
Gazdasági hatások és a dráguló élelmiszerárak veszélye
Az állattenyésztési ágazat már most érezhető károkat szenved. Bár az országos szarvasmarha-állomány mindössze 2%-a érintett, a fertőzés további terjedése súlyos gazdasági következményekkel járhat. Az állatok tömeges leölése megszakítja a hústermékek és tejtermékek ellátási láncát, ami áremelkedést eredményezhet bel- és külföldön egyaránt. Ezzel ellentétesen, a szennyezéstől való félelem miatt esetleg bevezetett exportkorlátozások árudömpinget idézhetnek elő a hazai piacon, ami árzuhanáshoz vezethet.
A szakértők gyors beavatkozást sürgetnek, hogy elkerüljék a hosszú távú károkat. Bár Magyarország bárányexportja eddig érintetlen maradt – ami jelentős fellélegzés húsvét előtt –, az állattenyésztési ágazat egészének jövője komoly bizonytalanság közepette van.
A lakosság szerepe és a helyzet alakulása
A mezőgazdasági minisztérium a gazdálkodók és a közvélemény éberségére alapozza az erőfeszítéseit. Az állattartók számára erősen ajánlott, hogy állataik környezetében viselt ruhákban és cipőkben ne látogassanak természetes élőhelyeket, mivel a vírus szennyezett felületeken, de akár a szél által is terjedhet nagy távolságokra. A közösség felelősségteljes magatartása kulcsfontosságú a további járványkitörések elkerüléséhez.
Forrás: dailynewshungary.com/foot-and-mouth-hungary-livestock-wildlife/
