Szupermarketek profitjának felső határa Magyarországon – Mit kell tudni?
A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy hétfőtől hatályba lépett egy kötelező, 30 alapvető élelmiszerre vonatkozó 10%-os nyereséghatár. A cél az árak csökkentése, amely több mint 10%-os ármérséklést eredményezhet. Ugyanakkor a szabályozás megszegői szigorú szankciókra számíthatnak, például az összes élelmiszerre kiterjesztett margin korlátozásra, vagy akár új árstop bevezetésére is.
A profit és a margin közötti alapvető különbségek
A kormány rendszeresen félreértelmezi vagy félrevezeti a lakosságot a „margin” és a „profit” fogalmait illetően. A margin – azaz az eladási és beszerzési ár közötti különbség – csupán egy számviteli tétel, amelyből a boltok fedezik kiadásaikat, például az alkalmazottak bérét, az energia-költségeket és egyéb adókat. Miután ezek levonásra kerülnek, a szektor számára rendkívül alacsony a tényleges profit. Magyarországon gyakran csak 1%-os nyereségszintet érnek el a vállalatok.
A kiskereskedelmi láncok pénzügyi terhei
A 2023-as pénzügyi adatok igazolják, hogy az érintett boltok kétharmada 5% alatti nyereséggel zárta az évet, három nagy lánc pedig veszteségesen működött. Ez körvonalazza a helyzetet: a kormány döntése ismét a boltokra hárítja a társadalmi teher nagy részét. Eközben az ÁFA továbbra is Európa legmagasabbja marad – a tényleges adócsökkentést a kormány láthatóan nem tartja opcióként.
Kiket érint az intézkedés?
A limit kizárólag azon kiskereskedelmi üzletekre vonatkozik, amelyek főként vegyes élelmiszer-kereskedelemmel foglalkoznak, és 2023-as nettó árbevételük meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez körülbelül 200 vállalatot érint. A szabálysértők 500 ezer és 5 millió forint közötti bírságot kockáztatnak. A szabályozás jelenleg 2025. május 31-ig van érvényben, de a választások közeledtével a feloldás esélye csökken.
Az inflációval való kapcsolat
Gazdasági szakértők szerint a margin korlátozásának inflációra gyakorolt hatása korlátozott és átmeneti lesz. Dávid Németh, a K&H makroelemzője úgy véli, hogy az intézkedés legfeljebb egy-két hónapos hatást gyakorolhat az árakra. Más elemzők, például az ING-től Péter Virovácz, azt állítják, hogy a lépésnek politikai célja van, és a tényleges inflációs számadatokat nem fogja jelentősen befolyásolni.
Amit a fogyasztók nem látnak
A kormány gyakran a kiskereskedelmi láncokat hibáztatja a magas árakért, azonban a teljes élelmiszer-elosztási lánc több szereplője is hozzáadja a saját marginját – ezek sem azonosak a profittal. Például az UHT tej útja a termelőtől a boltokig három különböző árrétegen esik át, mindezt magas ÁFA terheléssel sújtva. Az infláció ellenőrzéséhez tehát ennél komplexebb lépések szükségesek lennének.
Nemzetközi összevetés és tapasztalatok
Hasonló szabályozásokat már más országokban is bevezettek, azonban ezek szinte minden esetben ÁFA csökkentéssel párosultak. A magyar kormány eltér az európai példáktól, hiszen a terheket a kereskedőkre rója, miközben továbbra is beszedik a magas adókat. Horvátország, Románia és Észak-Macedónia tapasztalatai alapján az infláció hosszú távon nem állt meg, még margin fagyasztás esetén sem.
Forrás: dailynewshungary.com/cap-on-supermarket-profit-margins-enters-force-need-to-know/
