22 nagykövet nyiltakozata Magyarország új törvényéről
A nemzetközi porondon újabb hullámokat keltett Magyarország 2025. március 18-án elfogadott törvénye, amely tiltja a Pride felvonulásokat és jelentősen korlátozza a békés gyülekezés jogát. A kritikusok szerint a jogszabály túlmutat az Orbán-kormány „gyermekvédelem” érvén, amelyet ürügyként használnak az LMBTQ közösség jogainak visszaszorítására.
22 budapesti nagykövet közös nyilatkozatban fejezte ki mély aggodalmát a törvénnyel kapcsolatban. Rámutattak, hogy az új szabályozás csorbítja az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény cikkelyei által garantált alapvető szabadságjogokat. A nagykövetek szerint mindenkinek elidegeníthetetlen joga az önazonosságának szabad megélése, miközben a diszkrimináció elleni küzdelem közös globális felelősség.
Nemzetközi reakciók és az Orbán-kormány válasza
A nyilatkozatot aláírók között szerepel Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Csehország, de a szomszédos országok közül csak Ausztria és Szlovénia csatlakozott a felszólaláshoz. Az Egyesült Államok részvétele meglepő módon elmaradt, bár korábban rendszeresen támogatta az ilyen jellegű koalíciókat.
Péter Szijjártó külügyminiszter heves kirohanásokkal reagált a nyilatkozatra. Az ATV-nek adott interjújában kijelentette, hogy ha valamelyik budapesti nagykövet aláírta volna a dokumentumot, azonnal elbocsátaná őt. Ismét felhozta a kormányzati narratívát Magyarország szuverenitásáról, amelyet szerinte külföldi beavatkozás fenyeget. Hangsúlyozta, hogy a törvényeket kizárólag a magyar nép által választott parlament hozza, és így minden kritika „külső nyomásgyakorlás” kísérlete.
Vádak és múltbeli példák
A magyar kormány érvelése azonban nem minden esetben állja meg a helyét. Emlékezetes, hogy korábban Magyarország aktívan beavatkozott Bosznia-Hercegovina belügyeibe, és az EUFOR ALTHEA békefenntartó misszió keretében is konfliktusokat generált. Szintén jól dokumentált, hogy a magyar kormány anyagilag támogatta és befolyásolni próbálta választásokat Észak-Macedóniában és Szlovéniában. Ezek a példák hitelteleníthetik a „külső beavatkozás elleni harc” érvrendszerét.
A vitatott törvény egésze újabb megosztottságot szít Magyarország és a nemzetközi közösség között, miközben nő a feszültség a szuverenitás és az univerzális emberi jogokhoz való hozzáférés kérdésében.
Forrás: dailynewshungary.com/22-ambassadors-concerns-pride-law-hungary/
