Gül Baba – Az Iszlám győzelmének szimbóluma Magyarország felett
Az 1541. augusztus 29-én zajló történelmi esemény, amikor I. Szulejmán szultán serege elfoglalta a Budai Várat, Magyarország történetének egyik legmeghatározóbb fordulópontja. A királyság három részre szakadt, és közel másfél évszázadon át harctérré vált az Oszmán és a Habsburg hatalmak között. A valamikor erős magyar államiság megszűnt létezni, és a Buda elfoglalását követő vallási átalakulás során Magyarország főtemploma, a Mátyás-templom, azonnal mecsetté lett alakítva.
Gül Baba jelentősége
A történetek szerint az első pénteki ima a Budai mecsetté alakított templomban nem csupán területi, hanem vallási diadalt is szimbolizált. Ezen a jelentőségteljes szertartáson vesztette életét a legendák szerint Gül Baba, egy megbecsült dervis. Halála az oszmánok elkötelezettségét testesítette meg új bástyájuk iránt. Maga Szulejmán szultán vitte vállán Gül Baba koporsóját, ezzel is kifejezve tiszteletét.
Kevés konkrétum ismert Gül Baba életéről, a róla szóló feljegyzések is ellentmondásosak. Evliya Çelebi török utazó 1663-as budai látogatásakor úgy írta le, hogy Gül Baba az anatóliai Merzifonból származott, és három szultán uralkodása alatt vett részt háborúkban, míg végül idős emberként, 1541-ben érkezett Budára.
A zarándokhely felemelkedése és hanyatlása
Az oszmán adózási nyilvántartásokban 1559-től szerepel egy kolostor Gül Baba nevével. A tiszteletét kifejező adományok, róla írt versek és legendák mind azt igazolják, hogy az oszmán uralom alatt Magyarország vezető muszlim szentje lett. Síremléke jelentős zarándokhelynek számított, ahol török katonák áldozatokat mutattak be Allah kedvéért a csatáik előtt.
Az oszmánok magyarországi uralmát követően azonban Gül Baba emléke fokozatosan elhalványult. Csak a 19. és 20. században éledt újra iránta az érdeklődés, bár ekkor már leginkább a magyarok körében, miközben Törökországban kevésbé volt ismeretük róla.
Újrafelfedezés és diplomáciai jelentőség
Az utóbbi évtizedekben a török kormány egyre nagyobb figyelmet szentelt határain túli oszmán műemlékek, köztük a Gül Baba türbéjének felújítására. A sírhely mind magyar-török diplomáciai kapcsolatok, mind kulturális örökség szempontjából meghatározóvá vált.
Már 1867-ben személyesen látogatott el ide Abdülaziz szultán, majd 1885-ben Abdülhamid szultán restaurálási terveket indított. A legnagyobb felújítás 2015 és 2018 között valósult meg, kétoldalú megállapodás keretében.
Az oszmán örökség Magyarországon
A türbe, melyet az arab „turba” (por, föld) szóból származtatnak, általában vallási vagy katonai vezetők emlékére épült. Az oszmán korból Magyarországon két türbe maradt fenn érintetlen állapotban: Idrisz Baba türbéje Pécsett és Gül Baba türbéje Budapesten. Ezek az építmények az oszmán vallási és katonai jelenlét emlékei.
Budapesten több oszmán kori emlék is túlélte az évszázadokat, például fürdők, bástyák, török stílusú kertek, sírkőtáblák és más faragványok, amelyek számos múzeumban találhatók, elsősorban ott, ahol az oszmán uralom hosszabb ideig fennállt, és katonai hadjáratok kevésbé pusztították el a területeket.
A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítótér ma díjmentesen látogatható, emellett népszerű mind a turisták, mind a török zarándokok körében.
Forrás: dailynewshungary.com/gul-baba-legend-and-legacy-in-hungary/
