Magyar Parlament meghosszabbítja a veszélyhelyzetet
A magyar Országgyűlés újabb 180 nappal, 2025. május 18-tól november 14-ig meghosszabbította a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetet. A döntést 131 képviselő támogatta, míg 45-en ellene szavaztak. Az indokok továbbra is az ukrajnai háború és humanitárius katasztrófa, valamint annak Magyarországra gyakorolt hatásai, mint a menekültválság, gazdasági nehézségek és energiaellátási problémák.
Az alkotmány értelmében a veszélyhelyzetet a kormánynak meg kell szüntetnie, ha az azt indokoló körülmények megszűnnek. A hatósági álláspont szerint az ukrajnai konfliktus és annak hatásai továbbra is változatlanok, így a hosszabbítás „indokolt és szükséges” lépésnek minősült.
Új magyar-szerb jogsegélymegállapodás
Az Országgyűlés egy új jogsegélyegyezményt is elfogadott Szerbia és Magyarország között, amely a Jugoszláviával 1969-ben megkötött korábbi megállapodást váltja fel. Az új egyezmény a két ország állampolgárai közötti jogi segítségnyújtást szabályozza, valamint biztosítja a hatóságok közötti együttműködést és kommunikációt. Tartalmazza továbbá a nyelvhasználatra vonatkozó előírásokat, valamint a dokumentumok hitelesítésének szabályait is.
Adókedvezmények fiatal édesanyáknak
Az Országgyűlés személyi jövedelemadó-mentességet szavazott meg a 30 év alatti édesanyák számára, amely 2026. január 1-jén lép életbe. Az intézkedés a gyermeket nevelő fiatal nők teljes jövedelmére kiterjed, és célja a családok támogatása, valamint a gyermekvállalás ösztönzése.
Emellett további adómentességi szabályokat is elfogadtak, melyek 2025 októberétől a háromgyermekes édesanyákat, 2026-tól pedig a 40 év alatti, kétgyermekes anyákat érintik. A törvények a gyermeknevelést támogatni hivatott adókedvezmények kibővítésének részét képezik.
Vita és kritika a parlamenti döntésekről
A hosszabbítás és az új törvények kapcsán megoszlottak a vélemények. Egyesek szerint a veszélyhelyzet további fenntartása csupán ürügy a rendeleti kormányzás folytatására, ami aláássa a parlament normális működésének jelentőségét. Mások pedig rámutattak, hogy az ukrán menekültválság kapcsán Magyarország nem tartozik a legnagyobb terhet viselő országok közé a régióban.
A kormánypárti érvelés szerint azonban a döntések indokoltak, hiszen az ukrajnai konfliktus hatásai közvetve és közvetlenül is veszélyeztetik az ország stabilitását. A vita folytatódik arról, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítása mennyiben indokolt, és milyen hatással van a demokratikus intézményrendszerre.
Forrás: dailynewshungary.com/hungarian-parliament-state-of-emergency/
