István Werbőczy és Luther Márton: Egy párbeszéd története a történelem viharos éveiben
1521 egy mérföldkő volt Magyarország történetében. Ekkor vette át a hatalmat a Török Birodalom feje, I. Szulejmán, annak érdekében, hogy terjeszkedjen. A magyar közigazgatás számára világos volt, hogy a török hadsereg szándéka nem csupán a keleti területek megszállása, hanem a nyugati régiók is célkeresztbe kerülnek. Magyarország tehát sürgős segítséget keresett a kor európai hatalmaitól, különösen a Német-Római Birodalomtól. Ez a történelmi kontextus indította el István Werbőczyt, a magyar nemesség intelligens vezetőjét, hogy teológiai vitára próbálja meggyőzni Luther Mártont — talán ő volt az első politikai szereplő, aki a dialógust preferálta a parancsokkal szemben.
Magyarország egyedül a török szuperhatalommal szemben
A Jagiellóniai Magyar Királyság (1490–1526) nem volt anarchikus állapotban, és gazdaságilag sem omlott össze, de védtelennek érezte magát a török támadásokkal szemben. Ez vezetett ahhoz, hogy a nemesség Jagiellóniai uralkodót választott I. Mátyás (1458–1490) halála után. A nemesség remélte, hogy a lengyel dinasztia képes lesz megállítani Szulejmánt. Louis II, a fiatalon trónra lépő király, aki mindössze tizenöt éves volt, tudatában volt a folyamatosan közelgő veszélynek, és követeket küldött a német birodalom országgyűléseire segítségért.
Ez a lépés teljesen érthető volt, hiszen Ferdinánd, Habsburg Károly V testvére, akinek területeit szintén gyakran zaklatták a törökök, fogékony lett volna a támogatásra, amely egyre sürgetőbbé vált Magyarország számára.
Az Egyesült Európa széttöredezése és Luther tanításainak terjedése
Európa diplomáciai helyzete egyre zűrzavarosabb lett, ahol még a legkeresztényibbnek tartott királyok, mint I. Ferenc francia király, is hajlandók voltak együttműködni a törökökkel. A lutheránus tanok gyors terjedése súlyosan megosztotta a Német-Római Birodalom tartományait.
Luther 1517-ben kezdte el támadni a pápaságot, amikor kiposztolta a kilencvenöt tételét. A következő években súlyos konfliktusok keletkeztek, amelyek során a pápa teológusokat küldött, hogy vitába szálljanak Lutherral, abban a reményben, hogy megőrizhetik a német egyházat Róma erős szövetségesének. 1520-ban Luther kiátkozásra került, de sok német területen a pápa rendelkezéseit képtelenség volt érvényesíteni.
A Wormsi birodalmi gyűlés: A polgárháború elkerülése érdekében
Károly V császár a wormsi birodalmi gyűlés összehívásával próbálta elkerülni a polgárháborút, szándéka a lutheri tanítás elítélése volt. Azonban a császárnak először is meg kellett hallgatnia Luthert személyesen, amire korábban még nem volt példa. Az addigi politikai szereplők elkerülték a komoly vitát Lutherrel, így őt csak teológusok támadták, akik nem tudtak valódi hatást gyakorolni érvelésükre.
A wormsi gyűlésre magyar delegáció is érkezett, élén István Werbőczyvel, aki később a magyar jog összegyűjtésének feladatát is elvégezte. Werbőczy célja világos volt: biztosítani a német fejedelmek támogatását a török fenyegetés ellen. Ezen a véleménybetekintésen, ahol a lutheri tanok iránti érdeklődés növekedett, Werbőczy baráti vacsorát rendelt el Luther számára a meghallgatása előtt.
Werbőczy felkészültsége és a kihívás
A történészek szerint Werbőczy rendelkezett az ehhez szükséges ismeretekkel. Olaszországban és valószínűleg Bécsben tanult, beszélt latinul, ókori görögül és elég jól németül, ráadásul teológiai képzettséggel is bírt. Az úton Wormsba, még jelentős anti-Luther írást is publikált, hogy tanulmányozhassa azt a jelenléte alatt.
Bár jól felkészült volt, végül nem tudta meggyőzni a reformert. A pápai nuncius szerint Werbőczy jó teljesítményt nyújtott a vitában, de ez a vélemény torzítva is érkezhetett. Mindenesetre Werbőczy volt az első politikai szereplő, aki érveléssel próbálta meggyőzni Luthert a tanításai visszavonására, ahelyett, hogy parancsokat adott volna ki.
Az Nándorfehérvár erődjének eleste és a fenyegetés fokozódása
A wormsi ediktum, amelyet 1521. május 8-án adtak ki, Lutherre vonatkozó császári tilalmat írt elő, amely az ő könyveinek elégetését követelte. Azonban ennek végrehajtása elképzelhetetlennek bizonyult a német területeken, és Luther evangéliumi üzenete politikai fegyverré vált azoknak a fejedelmeknek és birtokosoknak a kezében, akik függetlenségre vágytak Rómától. Eközben Szulejmán csapatai 1521 áprilisában tovább közlekedtek; augusztus 29-én elestek Nándorfehérvár falai, amely a Mohácsi csata előestéjén helyet foglalt. A magyar haderők képtelenek voltak a megfelelő számú katonát mozgósítani a törökök ellen.
Az Nándorfehérvár elvesztése fokozta a német földeken tapasztalható fenyegetettséget, de a magyar támogatásra nem érkeztek érdemi hadseregek. Ferdinánd saját hadseregeit évente felállította, de az osztrák birtokosok folyamatosan megakadályozták a határátlépést az osztrák–horvát határon.
Forrás: dailynewshungary.com/hungarian-werboczy-tried-to-convert-luther/
