Orbán Viktor év végi interjúja a migrációs paktumról és Európa háborújának csatlakozásáról
A közszolgálati M1 hírcsatornán tartott év végi interjújában Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a 2026-os országgyűlési választások során olyan mandátumot kér a magyaroktól, amely lehetővé teszi számára, hogy Magyarországot távol tartsa Európa háborújától. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a közelgő szavazásnak világossá kell tennie, hogy Magyarország csatlakozik-e a háborút támogató „akaró koalícióhoz” vagy sem.
Orbán figyelmeztetett, hogy ha Magyarország a háború gazdaságába lép, az azzal járna, hogy az ország forrásai Brüsszelbe és onnan Ukrajnába vándorolnának, ami végső soron Magyarország elszegényedéséhez vezetne. „Mindig is optimista voltam, és most is az vagyok” – tette hozzá.
Két alapvető pillér: munkaalapú gazdaság és családcentrikus társadalom
A miniszterelnök azt mondta, tudják, mit kérnek, és mit fognak tenni az általuk megbízott hatalommal. Szerinte Magyarország stabilitása a munkaalapú gazdasági rendszerre és a családcentrikus társadalomra épül, amelyek ellentétben állnak Brüsszel modelljével. A kormányt „anyahajónak” nevezte, és elutasította a radikális kormányzati átalakításokra irányuló felhívásokat. „Magyarország a szuverenitás, a családpolitika és a teljesítményalapú gazdaság mellett áll, nem a migráció, a gender ideológia vagy Brüsszelnek való alárendeltség ügyében” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor megvédte a Fidesz kormányzó párt alkalmazkodóképességét is, elutasítva a Lepel Párt vezetője, Magyar Péter által megfogalmazott „bénultság” vádját. A kampányoknak és a kormányzásnak is megvan a maga ideje – vélte a miniszterelnök.
Folyamatos megújulás
A párton belüli dinamikákkal kapcsolatban elismerte az opportunisták megjelenését, de hozzátette, hogy a Fidesz vezetése önreflexív és reformorientált. „Minden kabinetnek szüksége van a javításra, de a hajón mindig lesz néhány fuvaros, aki nem lesz a kormánykeréknél” – figyelmeztetett. Orbán kiemelte, hogy Magyarország „cselekvőképes” kormánya a legnagyobb erőssége, és óvatosságra intett a „pártos döntések” tekintetében, utalva a köztársasági elnöki kegyelmi botrányra, mint a kockázatok tanulságára.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a politika folyamatos megújulást igényel”, és akik nem tanulnak, nem alkalmazkodnak, az el fognak bukni.
Bábkormány?
Orbán Viktor elvetette az ellenzék legutóbbi átszervezését, mint pusztán „személyi változásokat”, érvelve amellett, hogy annak magja ugyanaz maradt: „azok az erők, amelyek hajlandóak végrehajtani Brüsszel utasításait, akceptálva a migrációs paktumokat, csatlakozva Európa háborújához, gender szabályozások elfogadásával, és gazdaságát a háborús gazdaság irányába terelve.” A kormányfő prioritásának nevezte, hogy Magyarország elkerülje a háború és háborús gazdaság fenyegetéseit.
A 2026-os választás döntő népszavazásnak ígérkezik: Magyarország folytatja-e semlegességét, vagy Brüsszelhez hasonlóan cselekszik? Orbán Viktor szerint 2025 a történelmi vízválasztó éve volt. Utalva Ukrajnára, kijelentette, hogy először a USA és Európa stratégiai kérdésben megosztottá vált, míg Washington a békére törekedett, addig Európa a háborúra összpontosított. „A britek elutasították a békét és a háborút választották, ezzel kényszerítve minket az újragondolásra” – mondta.
Magyarország a béke mellett áll
Magyarország válasza világos volt: „Kiálltunk az Egyesült Államok béke kezdeményezése mellett, ellenálltunk Brüsszel háborús napirendjének, és vállaltuk a következményeket.” Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország a 2025-ös évét a háborúból a békére való áttérésnek tekinti, miközben a magyar gazdaság visszanyeri lendületét. „Ez nem történt meg…” – fűzte hozzá.
Nyugat-Európában a gazdaságpolitikát a háborús gazdaságra való visszafogás jellemezte, emelkedő adók, emelkedő megélhetési költségek és növekvő adósságterhek közepette. Felidézve 2024-et, amikor Washington és Brüsszel nyomást gyakorolt Európára, hogy csatlakozzon az Oroszország-ellenes koalícióhoz, Orbán hangsúlyozta Magyarország sikerét a semlegesség fenntartásában, amelyet „szuverenitás, határozott vezetés és széles közpublicitás” révén sikerült megvalósítani. „Bár 2025-ben az amerikai-európai feszültségek enyhültek Trump elnökké választásával, Európa háború folytatásának elutasítása meghiúsította a gazdasági fellendülés reményét.”
Békés gazdaság
Orbán Viktor megfogalmazta a kérdést: „Hogyan fenntartsuk a béke gazdaságát, míg Európa újra felfegyverkezik?” A válasz, szerinte, januári adócsökkentésekben, családtámogatásokban és nyugdíjprémiumokban rejlik – ezek a politikák alkotják Magyarország „béke gazdaságát”. Ide tartozik a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázása, az anyák örök adómentessége, a 14. havi nyugdíj, a 11%-os minimálbér-emelés és az small entrepreneurok számára biztosított adókedvezmények. Kijelentette, hogy a béke gazdaságának kialakítása 6-7 hónapot vesz igénybe, de már elindult az átmenet, és a többségi intézkedések január 1-től lépnek érvénybe.
Miután elismerte az olyan kockázatokat, mint Németország háborús állásfoglalása és Magyarország EU-hoz való függése a piacokon, Orbán körvonalazta Magyarország „gazdasági semlegességi” stratégiáját, hogy továbbra is diverzifikálja a kereskedelmét Európán túl. „Ha nem találunk új piacokat, a növekedésünk megáll” – figyelmeztette. „De elkezdtük a munkát.”
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a nyugati egység lehetővé tette az országok számára, hogy „politikai vagy ideológiai okok miatt kirekesztődjenek”, de ez az időszak, hangoztatta, véget ért.
Béke Oroszországgal Európa nélkül
Orbán Viktor érvelése szerint, ha az Egyesült Államok békét keres Oroszországgal és feloldja a szankciókat, Magyarország bővítheti a kereskedelmét és energiatelepítését orosz piacon.
„A kulcsfontosságú kérdés 2026-ra, hogy az Egyesült Államok békét keres-e Oroszországgal, még Európa nélkül is” – hangsúlyozta, megerősítve Magyarország semleges pozícióját „még az egész nyugati világ vagy Brüsszel ellen is, ha szükséges”.
Míg Európa „a háborút választotta”, Orbán levegőt vett, hogy a célja nem a nyugati világtól való elhatárolódás, hanem a „racionalitás érvényesítése Brüsszelben és a NATO-ban”.
„Nem akarjuk elhagyni a nyugati szövetséget; azt akarjuk, hogy a józan ész vezéreljen” – mondta. A kihívás, tette hozzá Orbán, az volt, hogy „a békepárti erők kerüljenek fölénybe Brüsszelben”, amely motiválta az Európai Patrioták létrehozását.
Ez a jövő, amellyel Magyarország bátorságot merítve néz szembe, és amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, miközben a háborús retorika ellenére igyekszik ésszerű megoldásokat találni a konfliktusok elkerülésére.
Forrás: dailynewshungary.com/orban-about-migration-pact-joining-war-europe/
