PUTIN DICSÉRI ORBÁN “KIEGYENSÚLYOZOTT” UKRAJNAI ÁLLÁSPONTJÁT, MIKÖZBEN A VEZETŐK POTENCIÁLIS OROSZ–AMERIKAI CSÚCSOT DISCUSÁLNAK BUDAPESTEN
Viktor Orbán, Magyarország miniszterelnöke pénteken a Kremlben találkozott Vlagyimir Putyinnal, ami már a negyedik látogatása Moszkvába azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A tárgyalások középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, az energetikai együttműködés, és figyelembe véve Budapest lehetséges szerepét egy jövőbeli Oroszországi–Amerikai csúcstalálkozó lebonyolításában álmodtak meg.
PUTIN: A “PRAGMATIZMUS” ALAPJÁN ÉPÜL A KAPCSOLAT
A találkozó elején Putyin hangsúlyozta, hogy a Moszkva és Budapest közötti együttműködés nemcsak megmaradt, de fejlődött is „mindezeket figyelembe véve”. A orosz elnök megjegyezte, hogy a kapcsolatuk a pragmatizmusra épül, és hozzátette, hogy mindaz, ami a két ország közös múltjában a legjobbnak minősült, alapvetően fontos számukra. Habár a kereskedelmi volumenek csökkentek a nemzetközi szankciók miatt, Putyin kijelentette, hogy az idei adatok „bizonyos növekedést” mutatnak, ami meghaladja a 7%-ot. Az energetikai együttműködés is „kiterjedt”, azonban elismerte, hogy még van néhány kérdés, amit a két kormány között rendezni kell.
Putyin ismét megköszönte Orbánnak, hogy készséget mutatott a jövőbeli orosz–amerikai béketárgyalások budapesti lebonyolítására. Ezt a témát Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke vetette fel, aki Orbánt és Putyint is a kapcsolatai miatt javasolta Budapestet helyszínként. „Ha a tárgyalások Budapest mint platform való felhasználásának lehetőségét nyújtják, boldog lennék” – mondta Putyin.
ORBÁN “KIEGYENSÚLYOZOTT” ÁLLÁSPONTJA AZ UKRAJNÁVAL KAPCSOLATOSAN
A 444.hu híradása szerint az orosz elnök dicséretét fejezte ki Orbánnak a háborúval kapcsolatos megközelítéséért, mondván: „Tudomásul vesszük a kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán kérdésben.” E látogatás Orbán számára a sorozatos „béke missziók” után jött, amelyek eddig nem bizonyultak sikeresnek. Orbán 2022 előtt is járt a Kremlben, amikor orosz invázió még csak készülőben volt, ezt az utat később közvetítési kísérletként emlegette.
Július 2024-ben szintén visszatért Moszkvába, amikor az EU Tanácsának rotációs elnöke volt, anélkül, hogy tájékoztatta volna európai partnereit. E lépése miatt széleskörű kritikát kapott az Unió többi tagjától. Az ebben a hónapban történt látogatása hasonlóan váratlan volt, Orbán a reggeli utazás előtt nem sokkal nyilvános keretek között megerősítette az utat, míg delegációja 11 óra körül érkezett Moszkvába.
BECENEVEZETLEN BUDAPESTI LÁTOGATÁS
Az Orbánt kísérő magyar delegációban részt vett Szijjártó Péter külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Biró Marcell gazdasági tanácsadó is. A hírek megjelenése után az Európai Bizottság sürgősen tisztázta, hogy Orbán moszkvai látogatása nem EU-misszió volt.
Paula Pinho, a Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy az EU tagállamának vezetői nem képviselhetik egyedül a blokk érdekeit a közös külpolitikával kapcsolatos ügyekben, különösen Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja kapcsán. A Bizottság álláspontja egyértelmű: egyetlen tagállam vezetője sem jogosult tárgyalni az EU nevében az ilyen kérdésekben.
Ezek az események rámutatnak arra, hogy Orbán politikai manőverei nem csupán a nemzetközi színtéren, hanem a hazai politikai diskurzusban is jelentős hatást gyakorolnak, és a válaszok, amelyeket a nemzetközi közösség ad, elkerülhetetlenül befolyásolják Magyarország helyzetét a geopolitikai játszmákban.
Forrás: dailynewshungary.com/putin-orban-ukraine-budapest-summit/
