Furcsa természeti jelenség Magyarországon: Hont környékén a terület kissé zsugorodhat
Jelenleg egy figyelemre méltó és egyben tanulságos természeti folyamat zajlik Magyarországon: az Ipoly folyó egyik kanyarjánál új holtág kialakulása várható a Hont térségében. Ez a változás nem csupán festői érdekesség, hanem földrajzi jelentőséggel is bír, hiszen ez a szakasz képezi a magyar-szlovák határ részét. Amennyiben a folyó átvág a saját kanyarján, az újonnan létrejövő kis sziget vélhetően a szlovák oldalra kerül, ezzel Magyarország területe némileg csökkenhet.
A folyó természetes mozgása
Az Ipoly az egyik olyan folyó Magyarországon, amelyet nem szabályoztak jelentősen: nincsenek komolyabb mederrendezések, betonpartok vagy gátak. Ennek köszönhetően a folyó még mindig természetesen kanyarog, ahogyan az táján halad. A víz váltakozva erodálja a partokat, és idővel új kanyarokat formál.
Ez a folyamat azonban szinte teljesen eltűnt a Dunán és a Tiszán. A 19. században a folyók szabályozása „egyenesítette ki” a természetet: a folyókat úgy irányították, hogy kevesebb földet foglaljanak el, megkönnyítsék a hajózást és csökkentsék az árvíz kockázatát. De ennek ára van.
A folyó betoncsatornákba zárása
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidraulikai és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatói, köztük Gergely Török tudományos munkatárs, három éven át tanulmányozták az Ipoly hordalékegyensúlyát és a mederképződést. Megállapításuk szerint Magyarország nagy folyói jelenleg jelentős hordalékhiánnyal küzdenek, amit a szabályozás okozott. Ha a partokat megvédjük a víztől, a folyó nem tudja elmosni a természetes hordalékot, és saját medréből kell kompenzálnia. Ez a meder süllyedéséhez vezet, ami a következő következményekkel járhat:
- Alacsonyabb vízszint
- Növekvő kiszáradás
- Ökológiai károk
A kutatók számára az Ipoly olyan, mint egy időgép, amely megmutatja, hogyan működtek volna a Duna és a Tisza eredeti állapotukban.
Változások a Hont környékén
Gergely Török szerint a kanyar Hontnál túlzottan ki van építve. A külső íven erős az áramlás, ami erodálja a partot, míg a belső íven hordalék rakódik le. Évről évre a félsziget nyaka egyre vékonyabbá válik. Három évvel ezelőtt még két autó szabadon elfért egymás mellett a folyópart mentén; most már alig. „Hamarosan a folyó a saját farkába harap” – tette hozzá.
A folyamat a vízszinttől függően 5–10 éven belül befejeződhet. Amint ez megtörténik:
- A kanyar leválik a folyóról
- Egy holtág keletkezik
- A félszigetből sziget lesz
Mi lesz a határral?
Mivel a határ a folyó főmeder vonalát követi, a holtágban kialakuló sziget vélhetően Szlovákiához fog tartozni. Ezáltal Magyarország területe némileg csökkenhet. A kutatók azonban nem tragédiaként élik meg ezt a helyzetet. Török szavaival élve: „Egy másik kanyarban akár még nyerhetünk is.”
A természet nem ismeri a politikai határokat – a folyó ott épít, ahol akar.
Miért fontos ez?
Fontos emlékezni arra, hogy a víz egy élő rendszer, nem csupán „folyadék” a mederben. A klímaváltozás korában, amikor Magyarország egyre gyorsabban szárad, a természetes folyó folyamatok megértése elengedhetetlen a víz megtartásához, a lakóhelyek megőrzéséhez és a medrek stabilizálásához.
Forrás: dailynewshungary.com/nature-hungary-slightly-shrink-country/
