Budapest: Európa legkevésbé gyermekbarát városai között
A legutóbbi európai felmérés, amely a gyermekbarát közlekedési lehetőségeket értékelte a nagyvárosokban, aggasztó eredményekkel szolgál Budapest számára. A 36 vizsgált város között a magyar főváros a 30. helyet foglalja el, mindössze 16%-os eredménnyel az „Urban Mobility for Children” rangsorban, amely a Tiszta Városok Kampányának részeként készült, melyet az Európai Szállítási és Környezetvédelmi Szövetség irányít.
A kutatás során három alapvető mutatót vettek figyelembe: a „iskolai utcák” meglétét (ezek olyan területek a iskolák körül, ahol a forgalmat korlátozzák a csúcsidőszakokban), a 30 km/h sebességkorlátozással rendelkező utcák arányát, valamint a védett kerékpárinfrastruktúra elérhetőségét. Ezek a tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogy a gyermekek, és ezáltal az összes városlakó biztonságosan, függetlenül és fenntarthatóan közlekedhessen.
Amíg Párizs a ranglista élén áll 79%-os eredménnyel (köszönhetően annak, hogy utcáinak 89%-a 30 km/h sebességkorlátozással bír, és majdnem fele fizikailag el van választva a forgalomtól), Budapest drámai hátrányban van. A városban hivatalosan nem létezik iskola utca, és csupán 44%-a rendelkezik 30 km/h sebességkorlátozással. A kerékpáros infrastruktúra védelmének helyzete még súlyosabb: Budapest kerékpárinfrastruktúrájának mindössze 4%-a védett a motoros forgalomtól.
A szakértők szerint ezek a hiányosságok nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is elriasztják a kerékpározástól. A közelmúltbeli felmérésekben a válaszadók többsége a biztonság hiányát emelte ki, mint a városban való kerékpározás elkerülésének fő okát.
A Tiszta Városok Kampány magyar projektmenedzsere, Judit Szegő hangsúlyozta, hogy az ilyen várostervezési hiányosságok messze túlmutatnak a közlekedésen. „A gyermekbarát városok mindenki számára jobbak” – emelte ki. A lassabb forgalom, a tisztább levegő és a biztonságosabb utcák eredményeként többen választják a gyaloglást vagy a kerékpározást, csökkentve ezzel a zajt, a károsanyag-kibocsátást és a mozgásszegény életmóddal járó egészségügyi kockázatokat.
Még olyan városok is, amelyek hasonló infrastruktúrával küzdenek, mint Barcelona, innovatív megoldásokat vezettek be a gyermekek biztonságos közlekedésének előmozdítására. Az egyik ilyen kezdeményezés a „Bicibus”: az iskolás gyermekek csoportja, akik felnőtt felügyelet mellett kerékpároznak az iskolába, olykor rendőrségi kísérettel is, ezáltal a többség erejével garantálva a biztonságot.
A kampány végül hangsúlyozza, hogy a politikai akarat a legfontosabb tényező a városok gyermekeik számára biztonságosabbá és egészségesebbé tételében. Azok a városok, amelyek prioritásként kezelik ezeket a célokat, gyors és mérhető javulásokat tapasztalnak. Budapestnek, hogy előrébb léphessen ezekben a rangsorokban és valóban élhető környezetet teremthessen a jövő generációi számára, sürgősen bátor lépéseket és befektetéseket kell végrehajtania a fenntartható városi mobilitás terén.
Forrás: dailynewshungary.com/budapest-least-child-friendly-cities-europe/
