HUNGÁRIA 100 MILLIÓ EURÓT FORDÍT EGY GYÁRALAN FALU ÚJRAÉPÍTÉSÉRE AZ AZERBAJZSÁNIBAN
Magyarország közel 40 milliárd forintot (körülbelül 105 millió eurót) költ a SzoltnAli néven ismert, nagyrészt elhagyott falvának újjáépítésére Azerbajdzsán Hegyi-Karabah régiójában. Ez a projekt kérdéseket vetett fel az átláthatóságról, a célokról és a haladásról: miért olyan fontos ez a falu a magyar kormány számára?
A FALU ÚJRAÉPÍTÉSÉNEK ELKEZDÉSE
Magyarország 2023 végén kezdett bele SzoltnAli fejlesztésébe, amikor állami forrásból elkezdték a helyi iskola újjáépítését, amelyet az örmény–azerbajdzsáni konfliktus évtizedei alatt romboltak le. Az iskola projekt költsége önállóan 1,35 milliárd forintot (3,5 millió eurót) tett ki, amelynek alapkövét Szijjártó Péter külügyminiszter is megünnepelte.
A dokumentumok azonban most azt mutatják, hogy a kormány jóval többet is finanszírozott, mint egy iskola. 2025 szeptemberében két nagy összegű átutalásra került sor, amelyek összesen 37,64 milliárd forintot (körülbelül 98,5 millió eurót) célzott meg a falu teljes rekonstrukciójához. A suli projekttel együtt a magyar hozzájárulás összesen közel 40 milliárd forintra rúg.
AZ ÜGYLET IRÁNYÍTÁSA ÉS AZ ELLENMONDÁSOK
Az átutalások kedvezményezettje a Hungary Helps, ami a kormány által tervezett ügynökség, mely a keresztény közösségek támogatására és a külföldi templomok helyreállítására összpontosít.
SzoltnAli esete kapcsán felmerültek kérdések. A falu egy olyan területen található, ahol az örmény keresztény lakosságot 2023-ban kiűzték, amikor az azeri erők visszafoglalták Hegyi-Karabahot. A kritikusok szerint az ügynökség most hozzájárul a rekonstruáláshoz egy olyan területen, ahonnan a keresztény közösségeket eltávolították.
TAPASZTHATÓ HALADÁS HIÁNYA
Az óriási összeg ellenére az újjáépítési jelek alig észlelhetők. A 2025-ös Google Térkép műholdas felvételein még mindig romos, tető nélküli házak láthatók, és a település revitalizálása messze elmarad a várakozásoktól. Nincsenek nyilvános frissítések, képek vagy kormányzati nyilatkozatok, amelyek jelzést adnának a projekt előrehaladásáról.
Ez éles ellentétben áll Szijjártó áprilisi bakui kétnapos találkozóján elhangzott kijelentéseivel, ahol azt mondta, hogy a falu a tervek szerint 2025 végére elkészülhet. A minisztérium szerződései azonban a projekt végső határidejét 2028 márciusra jelölték meg.
DIPLOMÁCIAI STRATÉGIA ÉS GEOPOLITIKAI HATÁS
Bár SzoltnAli Budapestről több mint 2400 kilométerre található, újjáépítése jelentős geopolikai súllyal bír. Az Orbán-kormány prioritása a gazdag energiaforrásokkal rendelkező Azerbajdzsánnal való szoros kapcsolattartás, mivel az azeri olaj és gáz kulcsfontosságú alternatívát jelent a orosz energiaellátással szemben. 2012 óta, az „Keleti Nyitás” politikája óta Budapest rendszeresen tesz diplomáciai gesztusokat Bakunak, olykor belső és nemzetközi vitákat is kiváltva.
Az üzleti együttműködés is felerősödött, hiszen a magyar export Azerbajdzsánba 2023 és 2024 között 68 millió euróról 88 millió euróra nőtt. Nagy magyar energiaipari cégek, mint a MOL és az MVM részesedést szereztek az azeri gázmezőkben, ahol az MVM számára kiutalt mennyiség akár Magyarország éves gázfogyasztásának egyötödét is lefedheti.
ÁTLÁTHATÓSÁGI KÉRDÉSEK
Bár a kormány milliárdokat ígért, alapvető részletek még mindig tisztázatlanok: vajon a 39 milliárd forint jelenti-e a teljes költséget, terveznek-e további finanszírozást, és hogy a helyszíni előrehaladás a kormány biztosítékaival ellentétben áll?
Ráadásul egy 100–120 millió dolláros hitelkeret is megnyílt a Magyar Export-Import Bank jóvoltából, hogy támogassa a magyar cégeket az azeri háborús károkkal sújtott területek rekonstrukciós projektjeiben, ami arra utal, hogy SzoltnAli nem lehet az egyetlen nagyszabású kezdeményezés, amelyet Budapest támogat.
Forrás: dailynewshungary.com/hungary-100-million-ghost-village-azerbaijan/
