Egy budapesti kerület önállósodásra készül: Csúcshegy lakói megunták a hanyagságot
Csúcshegy, a főváros III. kerületének egy kis része, forrong. A helyi lakók aláírásgyűjtésbe kezdtek egy népszavazás érdekében, amely a kerület autonómiájáról döntene. Az “Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület” által vezetett kezdeményezés hosszú ideje fennálló infrastrukturális problémákra kíván rámutatni és ezzel jobb életkörülményeket elérni.
Elhanyagolt infrastruktúra és régi sérelmek
Csúcshegy közel egy négyzetkilométernyi területet ölel fel, ahol nyaralók, bungalók és családi házak keverednek. Bár Budapest központjához viszonylag közel található, az alapvető közművek szinte teljesen hiányoznak. Az egész terület csupán egyetlen közkútra támaszkodik ivóvízforrásként, mivel sem vízvezetékhálózat, sem csatornarendszer nincs kiépítve. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a lakók saját erőből sem építhetnek infrastrukturális elemeket a szabályozatlan közterületek miatt.
A helyi utak is siralmas állapotban vannak: szűk aszfaltcsíkok és kátyús földutak váltogatják egymást. Közben a szomszédos beruházások, mint például a korszerű Harsánylejtő lakópark, már teljesen modern közműhálózatot kaptak. Ez a látványos különbség csak tovább szítja a helyiek elégedetlenségét, akik az önállósodást tekintik az egyetlen megoldásnak.
Az elszakadás terve
A lakók március 15-én indították el az aláírásgyűjtést, amelynek célja az, hogy a közel 1000 fős lakosság fele aláírásával támogassa a népszavazás kiírását. Ha a referendum sikerrel jár, a javaslatot először a Fővárosi Közgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
Endre Hámor, az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy az elszakadás csupán végső megoldásként szerepel. Az elsődleges cél az, hogy a fővárosi hatóságok figyelmét felhívják a régóta megoldatlan problémákra. A lakók reményei szerint már a leválás fenyegetése is elegendő nyomást gyakorolhat a döntéshozókra, hogy végre érdemi változások történjenek.
Történelmi gyökerek és jelenlegi helyzet
Csúcshegy múltja a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor a területet legelőként használták, majd 1910 körül parcellázták fel. Az idők során hétvégi telkekből nagyobb közösség alakult ki állandó lakosokkal. Azonban 1971-ben “zártkertnek” nyilvánították a területet, ami megnehezítette a közműfejlesztéseket és a normális szolgáltatások elérését.
Ha a Csúcshegy lakói által indított kezdeményezés sikerrel jár, az precedenst teremthet más, hasonló problémákkal küzdő budapesti negyedek számára is. Addig azonban a lakók továbbra is a régimódi megoldásokra kényszerülnek: egyetlen közkútból húznak vizet, és az elhanyagolt utakból próbálnak meg közösséget építeni, várva, hogy kitartásuk végül meghozza a kívánt eredményt.
Forrás: dailynewshungary.com/whole-quarter-secede-from-budapest/
