Magyarország felbontja a 73 milliárd eurós autópálya-szerződést, büntetőfeljelentéseket tesz
A magyar kormány bejelentette, hogy fel kívánja mondani az ország 35 éves autópálya-koncesszióját, büntetőfeljelentéseket tesz, és az autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését vissza kívánja adni az államnak. A kormány álláspontja szerint a szerződés jogilag aggályos, és túlzott pénzügyi kockázatokat ró az adófizetőkre.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy a kormány lépéseket tesz az MKIF által birtokolt autópálya-koncessziós szerződés felbontására. Az MKIF olyan üzletemberekhez köthető, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László. A 2022-ben aláírt megállapodás Magyarország autópálya-hálózatának jelentős részének üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére terjed ki 2057-ig. Az MKIF eredetileg 1 237 kilométernyi meglévő gyorsforgalmi utat vett át, a koncesszió keretében a hálózat végül várhatóan mintegy 1 670 kilométerre bővül.
Magyar Péter közölte, hogy a kormány minden rendelkezésre álló törvényes eszközt felhasznál a megállapodás megszüntetésére, és büntetőfeljelentéseket is tenni fog. A szerződést úgy jellemezte, hogy annak 35 éves futamideje alatt több mint 23 000 milliárd forintot érint.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy a kormány becslése szerint a megállapodás fenntartása névértéken 23 196 milliárd forint kifizetést eredményezhet a teljes időszak alatt. Hozzátette, hogy az MKIF-nek már 870 milliárd forintot fizettek ki, és a jelenlegi megállapodás értelmében 2030-ig további 1 986 milliárd forint esedékes.
A kormány túlzott költségeket és jogi problémákat emleget
Vitézy Dávid azzal érvelt, hogy a megállapodás nem valódi koncesszió, mivel a kormány értékelése szerint végső soron az állam vállalta magára a pénzügyi kockázatok többségét, míg az MKIF megtartotta a lehetséges előnyöket. A miniszter azt állította, hogy az állam 53 százalékkal olcsóbban tudná üzemeltetni és karbantartani az autópályákat, mint az MKIF, és a jelentős karbantartási munkákat 61 százalékkal alacsonyabb költséggel tudná elvégezni. Ezek az adatok Vitézy szerint az MKIF árainak és az állami tulajdonú Magyar Közút által készített becslések összehasonlításán alapulnak.
A kormány a szerződés későbbi módosításait is kifogásolja. Vitézy elmondta, hogy a 2023-ban eszközölt változtatások 50 százalékkal növelték a pénzügyi ellentételezést, és további költségek – többek között magasabb építési és finanszírozási költségek – ellentételezését vezették be. A kormány és a Reuters szerint az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított a koncesszióval kapcsolatban.
Az állam visszaveheti az autópálya-üzemeltetést
A koncesszió felbontása esetén várhatóan a Magyar Közút veszi vissza az érintett autópálya-hálózat üzemeltetésének és karbantartásának felelősségét. Vitézy Dávid azonban hangsúlyozta, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Az MKIF jelenleg autópálya-mérnökségi bázisokat, berendezéseket és járműveket ellenőriz, míg a korábban a Magyar Közútnál dolgozó több mint 900 munkavállaló a megállapodás kezdetekor a koncessziós üzemeltetőhöz került.
Az MKIF azt állítja, hogy ezeket az eszközöket az államtól vásárolta meg, és hogy a koncessziót uniós nyílt közbeszerzési eljárás keretében ítélték oda. A kormány azt szeretné, hogy az átállás még az év végéig megkezdődjön, de Vitézy figyelmeztetett, hogy ehhez az MKIF együttműködésére lesz szükség. Ha a két fél nem tud megállapodásra jutni, a viták végül nemzetközi választottbíróság elé kerülhetnek, és évekig elhúzódhatnak. A kormány azt is ígérte, hogy az átállás során a folyamatban lévő autópálya-projektek – köztük az M1-esen folyó munkálatok – nem maradnak befejezetlenül.
