Ursula von der Leyen Magyarországot említi példaként a demokratikus visszaesés megfordítására
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Magyarországot hozta fel példaként arra, hogy a demokratikus visszaesés megfordítható, és kijelentette, hogy az ország az áprilisi választás után visszatért az „Európai Unió szívébe”.
Von der Leyen szerdán, szeptember 16-án Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott éves helyzetértékelő beszédében az európai demokráciát fenyegető veszélyekre összpontosított, köztük a dezinformációra, a külföldi beavatkozásra és az általa „antidemokratikus, európaellenes erőkként” jellemzett jelenségek erősödésére.
Érvelése szerint azonban ezek a folyamatok nem visszafordíthatatlanok, és Magyarországot a politikai változás példájaként emelte ki, amely helyreállítja a demokratikus intézményeket és megerősíti az EU-hoz fűződő kapcsolatokat.
Von der Leyen konkrétan Magyarország április 12-i parlamenti választására utalt, amelyen Magyar Péter Tisza Pártja legyőzte Orbán Viktor Fideszét a 16 éves Orbán-vezetés után.
„A magyar emberek a saját kezükbe vették a jövőjüket. A demokráciát választották. Európát választották. Visszahozták Magyarországot oda, ahová tartozik, az Európai Unió szívébe” – mondta.
A bizottsági elnök a választást annak bizonyítékaként mutatta be, hogy az általa évekig tartó demokratikus és jogállamisági hanyatlásként leírt folyamat megfordítható. Amellett érvelt, hogy előrelépés történik a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni küzdelem, valamint az alapvető jogok és a tudományos szabadság területén is.
Von der Leyen összekapcsolta Magyarország politikai változását annak gazdasági következményeivel, mondván, hogy ez megnyitotta az utat több milliárd eurónyi befektetés előtt.
Az Európai Politikai Központ májusban arról számolt be, hogy von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök megállapodást ért el a jogállamisági aggályokhoz kapcsolódó, korábban blokkolt 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról.
Az Index szerint von der Leyen hangsúlyozta, hogy továbbra is jelentős munka van hátra. Üzenete az volt, hogy a demokratikus biztosítékok, a jogállamiság és a korrupcióellenes intézkedések megerősítése kézzelfogható eredményeket hozhat.
A magyar példa az EU előtt álló kihívások szélesebb körű értékelésének részét képezte. Von der Leyen Európát egyszerre írta le erősebbnek és sebezhetőbbnek, mint korábban.
Kiemelte az orosz energiától való függőség csökkentésére, az európai védelem megerősítésére és az EU jelentős globális kereskedelmi hatalomként való pozíciójának megőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Ugyanakkor figyelmeztetett külső fenyegetésekre, köztük Oroszország Ukrajna elleni háborújára, hibrid támadásokra, dezinformációra és a növekvő geopolitikai versenyre.
A növekvő megélhetési és lakhatási költségeket, valamint a gyors technológiai változásokat is kiemelte az európai társadalmakat és demokratikus rendszereket befolyásoló tényezőkként. Von der Leyen arra is figyelmeztetett, hogy az európai projekt ellen fellépő politikai erők megerősödnek az EU-n belül.
A bizottsági elnök dicsérte az EU demokrácia és jogállamiság védelmére irányuló erőfeszítéseit, beleértve a tagállamok demokratikus hanyatlásának azonosítására szolgáló mechanizmusokat. Központi érve az volt, hogy a demokratikus hanyatlás nem tekinthető véglegesnek. Értelmezésében Magyarország azt mutatja, hogy a választók egy választáson keresztül megváltoztathatják az ország politikai irányvonalát.
Magyarország politikai átmenetének hosszabb távú hatása attól függ, hogy az új kormány miként hajtja végre az intézményi, jogállamisági és korrupcióellenes reformokat.
