Ursula von der Leyen Magyarországot említi példaként a demokratikus visszaesés megfordítására

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Magyarországot hozta fel példaként arra, hogy a demokratikus visszaesés megfordítható, és kijelentette, hogy az ország az áprilisi választás után visszatért az „Európai Unió szívébe”.

Von der Leyen szerdán, szeptember 16-án Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott éves helyzetértékelő beszédében az európai demokráciát fenyegető veszélyekre összpontosított, köztük a dezinformációra, a külföldi beavatkozásra és az általa „antidemokratikus, európaellenes erőkként” jellemzett jelenségek erősödésére.

Érvelése szerint azonban ezek a folyamatok nem visszafordíthatatlanok, és Magyarországot a politikai változás példájaként emelte ki, amely helyreállítja a demokratikus intézményeket és megerősíti az EU-hoz fűződő kapcsolatokat.

Von der Leyen konkrétan Magyarország április 12-i parlamenti választására utalt, amelyen Magyar Péter Tisza Pártja legyőzte Orbán Viktor Fideszét a 16 éves Orbán-vezetés után.

„A magyar emberek a saját kezükbe vették a jövőjüket. A demokráciát választották. Európát választották. Visszahozták Magyarországot oda, ahová tartozik, az Európai Unió szívébe” – mondta.

A bizottsági elnök a választást annak bizonyítékaként mutatta be, hogy az általa évekig tartó demokratikus és jogállamisági hanyatlásként leírt folyamat megfordítható. Amellett érvelt, hogy előrelépés történik a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni küzdelem, valamint az alapvető jogok és a tudományos szabadság területén is.

Von der Leyen összekapcsolta Magyarország politikai változását annak gazdasági következményeivel, mondván, hogy ez megnyitotta az utat több milliárd eurónyi befektetés előtt.

Az Európai Politikai Központ májusban arról számolt be, hogy von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök megállapodást ért el a jogállamisági aggályokhoz kapcsolódó, korábban blokkolt 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról.

Az Index szerint von der Leyen hangsúlyozta, hogy továbbra is jelentős munka van hátra. Üzenete az volt, hogy a demokratikus biztosítékok, a jogállamiság és a korrupcióellenes intézkedések megerősítése kézzelfogható eredményeket hozhat.

A magyar példa az EU előtt álló kihívások szélesebb körű értékelésének részét képezte. Von der Leyen Európát egyszerre írta le erősebbnek és sebezhetőbbnek, mint korábban.

Kiemelte az orosz energiától való függőség csökkentésére, az európai védelem megerősítésére és az EU jelentős globális kereskedelmi hatalomként való pozíciójának megőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Ugyanakkor figyelmeztetett külső fenyegetésekre, köztük Oroszország Ukrajna elleni háborújára, hibrid támadásokra, dezinformációra és a növekvő geopolitikai versenyre.

A növekvő megélhetési és lakhatási költségeket, valamint a gyors technológiai változásokat is kiemelte az európai társadalmakat és demokratikus rendszereket befolyásoló tényezőkként. Von der Leyen arra is figyelmeztetett, hogy az európai projekt ellen fellépő politikai erők megerősödnek az EU-n belül.

A bizottsági elnök dicsérte az EU demokrácia és jogállamiság védelmére irányuló erőfeszítéseit, beleértve a tagállamok demokratikus hanyatlásának azonosítására szolgáló mechanizmusokat. Központi érve az volt, hogy a demokratikus hanyatlás nem tekinthető véglegesnek. Értelmezésében Magyarország azt mutatja, hogy a választók egy választáson keresztül megváltoztathatják az ország politikai irányvonalát.

Magyarország politikai átmenetének hosszabb távú hatása attól függ, hogy az új kormány miként hajtja végre az intézményi, jogállamisági és korrupcióellenes reformokat.

Volánbusz-ügy: letartóztattak egy milliárdos üzletembert és egy volt állami vagyonkezelőt

A Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 15-én, kedden több helyszínen házkutatást és lefoglalást hajtott végre a Volánbusznál zajló, személyszállítási szolgáltatásokra és buszbeszerzésekre vonatkozó vesztegetési ügyben. A nyomozók négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek.

Az ügy középpontjában a 2015 és 2018 közötti időszak tranzakciói állnak, amikor állítólag több mint 600 használt buszt vásároltak felfújt áron. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a gyanúsított ügyletek mintegy 10 milliárd forint vagyoni kárt okoztak a Volán-társaságoknak.

A nyomozók vizsgálják egy kecskeméti Volán-székház megvásárlását is, amely állításuk szerint túlárazott volt, és legalább 550 millió forint vagyoni kárt okozott. A hatóságok gyanúja szerint a vitatott ügyletekből származó pénzt közvetítő cégeken és látszatkölcsönszerződéseken keresztül mozgatták. Az NNI szerint a pénzt ingatlanprojektekre, egymilliárd forintot meghaladó készpénzfelvételekre és egy nagy értékű autó megvásárlására fordíthatták, így a nyomozás túlterjedt az eredeti buszbeszerzéseken.

A nyomozók megkísérlik rekonstruálni a tranzakciós láncolatot, és megállapítani, ki szervezte az egyes ügyleteket, ki hagyta jóvá azokat, és ki húzott végül hasznot belőlük. A korábbi eljárások állítólag három fő szálat vizsgáltak: egy 138 buszt érintő lízingtranzakciót, egy 250 buszhoz kapcsolódó karbantartási szerződést és a kecskeméti ingatlanügyletet.

Kik Jellinek és Szivek?

Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetője Magyarország hetedik leggazdagabb üzletembere, jelentős ingatlanérdekeltségekkel. Az üggyel kapcsolatos tudósításokban feltűnt egy Jellinekhez köthető cég, a Barwald Real Estate Kft. is. A Telex szerint a nyomozók gyanúja szerint a cég mintegy 1,25 milliárd forint kölcsönt kapott egy, a Volánbusz-nyomozáshoz köthető személytől. A Telex arról számolt be, hogy a pénzt később kamattal együtt letétbe helyezték, bár erre már a rendőrségi házkutatások és kihallgatások megkezdése után került sor.

Szivek Norbert szintén jelentős szereplője a Volánbusz-ügynek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatója volt, amely a vizsgált időszakban a Volán-társaságok feletti tulajdonosi jogokat gyakorolta. Állítólagos szerepét ezért az állami vagyonkezelési struktúrán belül hozott döntésekkel összefüggésben vizsgálják.

Eljuthat a nyomozás tovább?

A Volánbusz-botrány nyomozása kapcsán más neves személyekről is megjelentek tudósítások, akiknek üzleti vagy intézményi kapcsolatuk volt a már említett érintettekkel. A HVG.hu szerint a nyomozás eljuthat többek között Tiborcz István üzletemberhez, a korábbi miniszterelnök vejéhez, valamint Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterhez is. Tiborcznak üzleti kapcsolata volt Jellinekkel és Szivekkel is, Seszták pedig a vizsgált időszak egy részében az érintett állami vagyonkezelési struktúrát felügyelő minisztérium vezetője volt.

Ezek a tudósítások nem jelentik azt, hogy bármelyiküket is megvádolták volna bűncselekménnyel a Volánbusz-ügyben. Neveik a nyomozást övező szélesebb hálózatról szóló tudósításokban merültek fel. A HVG arról is beszámolt, hogy a nyomozókat érdekli, vajon a kihallgatottak szolgáltatnak-e információt más lehetséges résztvevőkről.

Mi következhet ezután?

A Volánbusz vesztegetési ügye már évek óta nyomozás alatt áll, így ez a művelet jelentős előrelépést jelent. Jellinek Indotek Groupja visszautasította a vezérigazgatója elleni vádakat, mondván, hogy nem követett el bűncselekményt, és teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal. A cég szerint Jellinek szeptember 10-én önként eleget tett egy NNI-idézésnek, és a nyomozók rendelkezésére állt.

A hatóságoknak most azt kell megállapítaniuk, hogy a buszbeszerzések, ingatlanügyletek, kölcsönök és egyéb pénzmozgások összetett sorozata bűncselekménynek minősül-e, és ha igen, ki vonható felelősségre. Fontos megjegyezni, hogy a gyanúsítottként történő kihallgatás vagy az őrizetbe vétel nem jelenti azt, hogy az érintettet elítélték volna, vagy hogy a vádak bizonyítást nyertek. A nyomozás továbbra is folyamatban van, és az érintettek pontos szerepe, valamint az, hogy további személyek gyanúsítottá válnak-e, még tisztázásra vár.