Magyar kisebbség Ukrajnában: aláírták a megállapodást, de hol az eredmény?
Magyarország és Ukrajna nemrég megállapodást kötött az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogainak helyreállítása érdekében. A megállapodás a nyelvhasználat, az oktatás, valamint a társadalmi, politikai és kulturális jogok terén határozza meg az alapvető jogokat.
A megállapodás értelmében az ukrán fél vállalta, hogy bővíti a magyar kisebbség jogainak körét azokban a településeken, ahol a magyar nemzetiségűek aránya meghaladja a 10 százalékot.
A megállapodás ismert kulcsfontosságú pontjai
Az utcák, terek nevét és a helyi közigazgatási épületek tábláit magyarra kell fordítani.
A helyi hatóságokhoz magyar nyelven is lehet fordulni, a helyi tisztviselőknek pedig beszélniük kell a magyar nyelvet.
A választási kampányt, a szavazási szabályokat és a helyi választásokon használt szavazólapokat magyarra kell fordítani.
A nyilvános rendezvényeket magyar nyelven is meg lehet tartani. A nemzeti szimbólumok használata megengedett, de azok nem dominálhatják az ukrán szimbólumokat.
A magyar tannyelvű csoportokkal működő oktatási intézmények megkapják a „nemzeti kisebbségi iskola” státuszt. Az ilyen iskoláknak magyarul beszélő igazgatóval és igazgatóhelyettessel kell rendelkezniük. A diákok és a tanárok tanítási időn kívül magyarul beszélhetnek az iskolákban.
Az oktatási diplomákat és bizonyítványokat magyarra kell fordítani. Az érettségi vizsgák feladatait – az ukrán nyelv és a történelem kivételével – szintén le kell fordítani.
A megállapodás végrehajtása késik
A megállapodást idén júniusban írták alá, Kijev azonban lassan teljesíti Budapest követeléseit, és az ukrajnai magyar kisebbség helyzete jelenleg változatlan.
Ki képviselheti az ukrajnai magyar kisebbséget?
Az aláírást követően létrehoztak egy kétoldalú munkacsoportot, amely a magyar nemzetiségűek jogainak biztosításán dolgozik, és gyorsan reagál a lehetséges jogsértésekre. Az ukrán oldalról nem kormányzati szervezetek és véleményformálók vesznek részt benne.
Aggodalomra ad okot, hogy Kijev nem felelősségteljesen hajtja végre a megállapodásokat. A munkacsoport állítólag nem az ukrajnai magyar diaszpórát képviselő legnagyobb szervezetekből áll, és nem is olyan szervezetekből, amelyekben nemcsak a helyi kisebbség, hanem Budapest is megbízik, hanem kevéssé ismert regionális szervezetekből, amelyeknek még politikai képviseletük sincs a helyi hatóságokban.
A csoport egyik résztvevője például Borisz Vaskeba, a „Kárpátaljai Magyarok Társasága” nevű kicsi és meglehetősen fiatal szervezet elnöke. Jogosan merül fel a kérdés, hogy az ilyen szervezeteknek van-e joguk a közösség érdekeinek teljes képviseletére, és hogy helyénvaló-e a jelenlétük az ehhez hasonló fontos csoportokban.
A magyar kisebbség jogai – Ukrajna EU-csatlakozásának kiskapuja?
Létezik olyan álláspont is, amely szerint Kijev csak azért egyezett bele a megállapodásba, hogy Magyarország hagyjon fel az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások akadályozásával. Ez azonban nem működött.
A hat tárgyalási klaszter közül csak kettőt (az alapvető kérdéseket és a külső kapcsolatokat tárgyaló klasztert) nyitották meg. Budapest július óta harmadik alkalommal tagadta meg a belső piacra és a versenyképességre vonatkozó klaszterek szűrési eredményeinek jóváhagyását szeptember 1-jén.
A helyzet felháborítja az ukrán tisztviselőket, akik továbbra is Budapestet hibáztatják Ukrajna európai integrációjának megakadályozásáért. Ennek ellenére Magyar Péter kijelentette, hogy Ukrajnának – mint bármely más országnak – nem lehetnek kiváltságai az EU-csatlakozás terén, és ígérete szerint a többi klasztert csak akkor nyitják meg, ha minden megállapodást végrehajtanak, beleértve az ukrajnai magyar nemzetiségűekre vonatkozókat is.
Az ukrajnai magyar kisebbség sorsa bizonytalan
A nyáron aláírt megállapodás után Orbán Anita külügyminiszter azt állította, hogy Ukrajna csatlakozási folyamata automatikusan leáll, ha Ukrajna nem tartja be a kisebbségi megállapodást.
Jelentések szerint Ukrajna vállalta, hogy az oktatási intézkedéseket 2026 végéig, a társadalmi és politikai intézkedéseket pedig 2027-ben hajtja végre. Arról is beszámoltak, hogy hamarosan ellenőrzést tartanak, amely megállapítja, hogy történt-e előrelépés ezen a területen.
Magyar Péter nemrég azt mondta, hogy Magyarország nem lát elegendő előrelépést Ukrajna részéről a megállapodás betartásában, és ismét megerősítette, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogai nagyon fontos problémát jelentenek Magyarország számára. Ezért Budapest az EU azon kezdeményezése ellen szavazott, amely a hadköteles korú ukrán férfiak ideiglenes védelmének megszüntetését célozta.
Magyar Péter elmagyarázta, hogy sok, Ukrajnából Magyarországra menekülő ember Ukrajna magyar kisebbségéhez tartozik, amelyet kormánya igyekszik megvédeni. Kijev ugyanakkor ismételten hangoztatja, hogy a hadköteles korú férfiak számára jelenleg illegális az ukrajnai határátlépés.
